lesháló
lesháló: a → bokorhálónak őrökkel (jelző szerepét betöltő madzagokkal) felszerelt változata (→ hajtóvadászat). Egyenes lécek alkotta, A alakú kávára szerelt hálózsák, melynek nyílásába a kávát és az ínat összekötő madzagok feszülnek keresztül. Úgy űzik vele a bokrok alatt megbúvó halat, mint a bokorhálóknál, az őrök viszont jelzik – a halász kezével érzi – ha a hal nekiütődött, így mihelyt zsákmány került a hálóba, azonnal kiemelik. A leshálót Herman Ottó az Olt mentéről mutatta be; újabb adatunk nincs róla. A lesháló a bokorhálók alkalmi variánsának tekinthető. Az → emelőhalászat szerszámainál gyakran alkalmazott őrfonalzat – melyet Jankó János obiugor eredetűnek tekintett – esetleg csak alkalmilag került rá a leshálóra. Az őrök az emelőhalászat szerszámainak sem szükségszerű tartozékai; csak a hálóba került zsákmány biztosabb érzékelését segítik. A zsákmány érzékelését más szerszámokon is igyekszik tökéletesebbé tenni a halász; ilyen kísérlet eredménye lehet a lesháló. (→ még: eresztőháló) – Irod. Herman Ottó: A magyar halászat könyve (I–II., Bp., 1887–88); Jankó János: A magyar halászat eredete (Bp.–Leipzig, 1900).
Szilágyi Miklós
