Vörös-tenger
Vörös-tenger (héb. Jam suf; gör. Erüthra thalassza ’Vörös tenger’, a partvidék vörös kőzetéről): A héb. Bibliában nem szerepel a ~ név, a LXX csak Bír 11,16-ban és az ÚSz (ApCsel 7,36; Zsid 11,29) fordítja ~rel a Jam suf kifejezést. Ezen több szentírási helyen nyilvánvalóan a Sínai-félszigettől K-re eső tengert, vagyis a mai Akabai-öblöt kell érteni (Kiv 23,31; Szám 14,25; 21,4; MTörv 1,40; 2,1; Bír 11,16; 1Kir 9,26; Jer 49,21); más helyeken viszont a kivonuláskor (® kivonulás Egyiptomból) történt csoda színhelye (pl. Kiv 13,18). Bárhogy értelmezzük is részleteiben a kivonulás topográfiai adatait, ezt a helyet a Sínai-félszigettől Ny-ra kell keresni. A héb. suf biztosan azonos az egyiptomi twf ’papirusz’ szóval, és édesvízi sásra utal. Bár a Sás-tengernek nem lehet egyiptomi megfelelőjét kimutatni, a Sás-föld, egy mocsaras vidék a delta É-i részén, ahol papirusznád bőségesen nőtt, kimutatható. H. Brugsch nyomán pl. H. Cazelles vsz.-nek tartja, hogy a suf eredetileg a Földközi-tenger olyan tengeröblére vonatkozott, amely elég nagy volt ahhoz, hogy tengernek lehessen tekinteni. Másrészt viszont megnehezíti a tengeri csoda helyhez kötését, hogy a bibliai hagyomány nem egységes. Így a voltaképpeni átvonulás tört.-ében (14) csak általában ’tenger’ szerepel.
