Γερουσια
Γερουσια (βουλη γεροντων), az «öregek» tanácsa, a legfőbb államtanács neve a nemes uralom korában s később is aristocratikus alkotmányú államokban. Spartában a γ. 28 tagból (a szavazójoggal biró és elnökösködő 2 királylyal együtt 30-ból) állott, kiket hatvan évesnél idősebb, hadviselt, előkelő polgárok közül az egész polgárság felkiáltással választott. A hivatal élethossziglan tartó és felelősségtől mentes volt. Aristot. pol. 2, 9. Plut. Lyc. 26. A γ.-nak kettős hatásköre volt. Mint kormányzó hatóság a királyokkal és az ephorusokkal (l. ’Εϕοροι) együtt a legfontosabb állami ügyekben döntött; előleges határozatot hozott minden olyan ügyben, mely döntés végett az απελλα (l. o.) elé került, s Theopompus idejétől kezdve, úgy látszik, egészen a 3. századig nem volt kötve az απελλα határozatához. Mint törvényszék kivált állami jellegű pörökben döntött, a királyok ügyeiben is (Paus. 3, 5, 2. Xen. Pol. Lac. 10, 2. Hell. 5, 4, 24. Plut. Agis 19); de a gyilkossági pörök is hozzá tarotztak. Aristot. pol. 3, 1. Befolyását később az ephorusok növekedő hatalma gyöngítette. A spartaihoz mindenben hasonló volt, mint látszik, a cretai γ., csakhogy ennek tagjait a hivataltviselt χοσμοι (l. Creta) választották. Az oligarchia idején Corinthusban is nyoma van egy, úgy látszik 80 tagú (Diod. 16, 65) γ.-nak. A homerusi γεροντες az előkelők tanácsa, a korra való tekintetet (v. ö. senatus, signoria, seigneur) és számbeli korlátozás nélkül. GY. GY.
