Belső elválasztású mirigyek
Belső elválasztású mirigyek
(endokrin mirigyek). Azok a mirigyek, amelyek az általuk termelt serkentő v. gátló anyagokat, a » hormonokat a » vérbe juttatják; majd a vérrel ezek az anyagok a különböző szervekbe jutnak. A ~ hormonjai a szervezet vegyi szabályozását végzik.
A csecsemőmirigy a születés pillanatától működik, és a növekedés során elsatnyul. A szegycsont mögött foglal helyet, és csak addig végzi a munkáját, amíg a nemi hormonok megjelenésével el nem kezdődik a felnőtté válás folyamata.
A ~ szabályozója a legfontosabb endokrin mirigy, az agyfüggelék v. agyalapi mirigy (hipofízis); elülső és hátulsó lebenyből áll. Az elülső lebeny egyik hormonja a növekedést befolyásolja, ha kevés termelődik, akkor törpe, ha sok, akkor óriás termetű lesz az állat; az elülső lebenyben termelődnek még a pajzsmirigyet, a mellékvesét és a nemi mirigyek működését szabályozó hormonok.
A hátulsó lebeny tárolja a hipotalamuszban elválasztódó hormonokat; ezek egyike kiváltja a méhizomzat összehúzódását, a másik a vese kanyarulatos csatornáiban a víz visszaszívódását szabályozza.
A pajzsmirigy termeli a tiroxin nevű hormont, amely a szervezet anyagcsere-folyamataiban játszik fontos szerepet, befolyásolja a hőháztartást, valamint a légzést is. Ha a fejlődő fiatal kutyák pajzsmirigyhormonja hiányzik, ezek az állatok törpék maradhatnak, és a növekedészavar mellett rendszerint a nemi működés sem megfelelő.
A mellékpajzsmirigy a pajzsmirigyben v. annak közvetlen közelében található; hormonjának hiánya kalcium-foszfor anyagcsere-zavarokat, fájdalmas izomgörcsöket, » tetániát okozhat. Ha működése gyengül, jelentősen csökkenhet a test mésztartalma. Következménye az idegek nagyfokú ingerlékenysége. Fokozott működésének hatására a csontból kiválnak a mészsók, a csontok meggyengülnek, hajlékonnyá válnak, üregek képződnek bennük.
A hasnyálmirigy külső elválasztású mirigyállománya emésztőnedvet termel, belső elválasztású sejtjei, a Langerhans-szigetek az inzulin hormont termelik, az szabályozza a cukoranyagcserét. A cukorbetegség lényegében inzulinhiány következménye; a vér cukortartalma megnövekedik, mert a szervezet cukorfelhasználó képessége csökken.
A mellékvesék a vesék zsírtokjában levő mirigyek; kéreg- és velőállományból állnak. A kéregállomány hormonjai a kortikoszteroidok, amelyek a fehérje- és a cukor-, valamint az ásványianyag-forgalomban, továbbá a vízháztartásban játszanak fontos szerepet. Koleszterint, A- és C-vitamint is tartalmaznak. A velőállomány termeli az adrenalint, amely fokozza a szív teljesítőképességét, a szív és a működő izmok erei tágulnak, a » bőr és a zsigeri rendszerek ereit szűkíti, növeli a vérnyomást; jelentős szerepe van a » Cannon-féle vészreakcióban.
A kéregállomány pusztulása minden esetben halállal jár. Legfontosabb szerepe a szervezet ellenálló és védekező képességének fokozása.
A hím nemi hormont a here, a női nemi hormont a petefészek termeli. A petefészek hormonja váltja ki az » ivarzást, továbbá szabályozza a » vemhesség hormonális változásait. Mind a hím, mind pedig a női nemi hormon részt vesz a » nemi jelleg kialakításában. A másodlagos nemi jelleg eltérései nem alakulnak ki, ha fiatalkorban ivartalanítják az állatot; a szuka ilyenkor kanos, a kan szukás jellegű lesz.
