innen
innen – ‘erről a helyről’; ‘ettől a helytől’: innen száz méterre.
Az ez mutató névmás e tövének i változatából lett az -n locativusi rag megkettőzésével (inen), majd az előbbi intervokális hosszabbodásával. Az ~ eredetileg locativusi, tehát hol? kérdésre felelő névmás volt; mai ablativusi jelentése talán a közte és az ugyancsak locativusi itt közötti funkciómegosztásnak köszönhető. Ezt elősegíthette a szemléletváltás is: ‘itt (állva) látom a tornyot’ ⇨ ‘innen látom a tornyot’.
