Virágállatok
Virágállatok (Anthozoa, Polypi), a tömlőállatok (Coelenterata) egyik osztálya. A test általában hosszabb vagy rövidebb hengeres csőhöz hasonlít, amely talpkorongnak nevezett egyik végével idegen testekre tapad, mig ellentétes vége, az ugynevezett szájkorong szabad és ez a szájnyilást és körülte a tapogatókat viseli. Egyik fő jellemvonásuk az, hogy csalánozó és mirigysejteket tartalmaznak s valószinüleg fontos szerepet játszanak az emésztésnél. Az ivarszervek a választó falakon fejlődnek ki. majdnem mindannyian vált ivaruak s csak kevés a himnős. Igen soknak szaru- vagy meszes váza van s ez az osztályozásnál igen fontos útmutató. A szaporodás részben ivartalan, részben ivaros. Mindannyian tengeriek, de legváltozatosabbak a meleg tengerekben. Legtöbb közülök szilárd alzathoz nőtt, egyesek a homokban ülnek szabadon; néhány szabadon úszó. Táplálékuk apró állatokból kerül ki, amelyeket tapogatóikkal ragadnak meg. Az eddig ismert fajok száma 3580-ra tehető s ezek fele kihalt, másik fele élő és két rendre: Zoantharia nyolcnál több vagy kevesebb testsugárral, 6, 12, 24 stb. tapogatóval. E rend 3 alrendre oszlik. A Madreporaria alrendbe meszes vázu fajok tartoznak, az u. n. kőkorallok (l. Korallok), melyeknek egyik neme egyebek között a Maeandrina is (l. a Korallok képmellékletét). Másik fontos alrend a Actiniaria csoport, melynek fai váz nélküliek, leggyakrabban magánosan élnek s csak ritkán alkotnak telepeket; majd szabadon mozognak, majd talpokorongjukkal helyhez tapadnak, v. pedig odanőttek. Az eddig ismert élő nemek száma 80-ra tehető, amelyekből mintegy 350 élő fajt irtak le (l. Aktinia képmellékletét); Alcynoaria nyolc sugárral és nyolc tollas tapogatóval. A tapogatók számára való tekintettel ezen alrendet Octactiniaria névvel is jelölték. Ide tartozik a nemes korall (Corallium rubrum); a tollkorall (Pennatula spinos); a szarukorall (Gorgonia verrucosa); az orgonakorall (Tubipora musica) l. Korallok és Aktiniák képmellékletét.
