Szövet
Szövet (állati, növényi). Az egész ember, valamint az állatok és növények is sejtekből s ezekből álló komplexumokból vagyis Sz.-ekből vannak felépítve. Ilyenek: a csont-, a kötő- és a porcogós Sz., az izom- és mirigy-Sz., az ideg-Sz. stb. A Sz.-ek közt azután alakos elemü folyadékok is vannak, u. m.: a vér a vérerekben, a nyirok a nyirokhézagokban és nyirokerekben, a tápnedv (tejnedv, dhylus) a chylus-erekben. Váladékokat adnak a mirigyek. Ilyenek: a nyál-, a gyomor-pepszin mirigyei, az epét elválasztó máj, a hasnyálat elválasztó hasnyálmirigy, a vizeletet kiválasztó vese stb. - Sz. az ásványtanban, a kristályos ásványnak belső szerkezete, vagyis az egyének egymáshoz való halmozódásának, illeszkedésének a módja. Az ásványok Sz.-e lehet szemcsés, leveles, szálas, rostos, héjas, vaskos. A kőzettanban a kőzeteket alkotó elegyrészeknek egymáshoz való illeszkedésének a módja. A kőzetek Sz.-e, helyesebben szerkezete, lehet törmelékes (klasztikus) v. kristályos. A törmelékesé laza v. összeálló, a kristályosé lehet szemcsés (gránitos), porfiros és üveges. L. még Ásvány és Kőzet.
Sz. a textiliparban, a kelmének (l. o.) az a faja, amely két egymásra merőlegesen haladó fonalrendszer keresztezéséből állott elő. A fonalak anyaga szerint megkülönböztetünk, selyem-, pamut-, gyapju-, len-, kender-, juta- s vegyes Sz.-eket. A selyem- s pamut-Sz.-ek fajait l. o. A gyapju-Sz.-ek három fő csoportra osztatnak, u. m.: a) műgyapju-, b) kártolt és c) fésült gyapju-Sz.-ekre. a) A műgyapju-Sz.-ek pamutláncfonállal készülnek s leggyakrabban kissé kallózva és nyomtatással mintázva lesznek. Ezek a legolcsóbb, de egyúttal a legsilányabb gyapju-Sz.-ek. b) A károlt gyapju-Sz.-eknél a csinozás módja játsza a legfontosabb szerepet. Ha kellózták és irányított szállal birnak, az alapkötés milyensége szerint nevezik el, még pedig posztónak ha vászonkötésü, tüffelnek ha négyfonalos kettős szétszórt sávolykötésü és doeskinnak ha ötfonalos szatinkötésü. A kallózott, de bársonyszerü felülettel biró Sz.-eket veloursnak, a kallózott, de nem bogácsolt Sz.-eket komisz posztónak, ha finom fonalból készültek meltomnak nevezik. A kallózatlan kártolt gyapju-Sz.-eket pedig, ha durvább minőségü cérnázott fonalból készültek cheviotnak, az egyszerü fonalból valókat flanellnek nevezik. Azon divat-Sz.-eket, amelyek kettős vetülékrendszerrel birnak bukskinnak, a fürtös felületü télikabát-Sz.-eket végre ratinének nevezik. c) A fésült gyapju-Sz.-eket, ha vászonkötésüek, finom gyapjuból készültek s ritka szövésüek, mousselinenek, míg ha tömöttszövésüek de lainenek, míg az érdes tapintatu angol gyapjuból valók, ha láncfonala pamut lüszter- és orleansnak, ha pedig mind lánca mind vetése gyapju moreennek nevezik. A bordás kötésüeket ripsznek, a gazekötésüket baregenek, a sávolykötésüeket, ha három fonalasak ternónak vagy merinónak, ha négyfonalasak kasmirnak, végre a bársonykötésüeket utrechti bársonynak nevezik. Fésüs gyapjuból damaszkszövésü butor-Sz.-eket, sálotak (shawls) és szőnyegeket is készítenek.
A len-Sz.-eket kötésük minősége és az áru tömöttsége szerint szokás osztályozni. A vászonkötésü Sz.-ek közül a legfinomabb fonalból Nm=90-190) készülteket batiszt-, patyolatnak, a finom fonalból készültet irlandi vászonnak, a középfinomat rumburginak, az olyat, amely pamutláncfonallal bir, sziléziai vászonnak, végre az erősebb minőségü tiszta lenvásznat szepesi vászonnak nevezik. A sávolykötésüek közül a durva fonalut zsák- v. szalmazsák-Sz.-nek, a középfinom fonalut pedig csinvatnak nevezik. Az ábrás Sz.-eket damaszknak és jacquard-Sz.-nek nevezik. Jutából leginkább vászonkötésü csomagoló Sz.-ek (hessian) és sávolykötésü zsák-Sz.-ek készülnek, kisebb mennyiségben azonban butor-, függöny- és szőnyeg-Sz.-eket is gyártanak.
