Magyar nyugati vasút
Magyar nyugati vasút, a volt közös vasutak egyike. Engedélyeztetett 90 évi időtartamra az 1869 V.t.-cikkel. A magyar vonalaknak mérföldenként 36400 frt biztosíttatott, Stira 5%-ot biztosított 719800 frt építési tőke után mérföldenként. A különböző vonalváltozások, továbbá a grazi pályudvar költséges építése pénzügyi zavarokat idéztek elő, ehhez járult később a győri, székesfehérvári stb. közös pályaudvarok költsége is. Ezek fedezése végett Stiria az építési tőkét mérföldenkint 728000 frtra emelte föl, továbbá 3276400 frtra újabb elsőbbségek adattak el s mikor a magyar kormány 1875. a XLI. t.-c. és 1876. a XI. t.-c. alapján meghatalmzást nyert a vasutak segélyezésére, a nyugati vasút 571000 frtot kapott, melyhez az osztrák kormány azzal járult, hogy a stiriai vonalak tiszta jövedelmét 332000 frt erejéig biztosította. Ennek dacára 1885-ben 373510 frt függő adóssága volt a társaságnak s fedezésére a szelvények értékét kellett csökkenteni 1 frt 25 krral, sőt az újabb beruházások érdekében az 1874-iki kölcsön nagyobbíttatott. Végre 1888 aug. 19. mindkét kormány szequesztrálta a vasutat, 1889 jan. 1. a magyar állam vasúti hálózatához csatoltatott (1889. XIV. t.-c.). Az államosításkor birtokában volt vonalak hossza: Győr-Szombathely-Jennersdorf 178,5 km., Székesfehérvár- Veszprém-Kis-Cell 122,75 km., Jennersdorf- Graz 67,8 km. és a grazi összekötő vonal 3,8 km., összesen 372,9 km.
