Csillagfedés
Csillagfedés (occultatio), az a tünemény, mikor valamely csillagot vagy égi testet egy másik, a Földhöz közelebb eső, az észlelő előtt részben vagy egészben elfed. A C. bekövetkezhetik a Napra, a bolygókra és csillagokra vonatkozólag a Hold által, de lehet az is, hogy valamely bolygó egy másikat v. valamely csillagot föd el, lehet továbbá, hogy a két belső bolygó (Venus és Merkur) a Napot fedik el (természetesen elenyésző csekély részben), végül ily általánosságban ide tartoznak még azok az esetek, mikor valamely bolygó a saját holdjait fedi el, p. a Jupiter. Szükebb értelemben azonban csak a csillagoknak, beleértve a bolygókat is, elfedését a Hold által szokták C.-nek nevezni, mert mikor a Hold a Napot fedi el szemeink elől, ezt napfogyatkozásnak (l. o.) hivjuk, a Napnak a két belső bolygó által való fedését pedig Merkur- és Venus-átvonulásnak (l. Átvonulás), ugyszintén külön sorozzuk a Jupiter holdjainak tüneményeit. Bolygók egymásközti fedése v. hogy nagyobb bolygó fényesebb csillagokat fedjen, igen ritka jelenség. Minden C.-nél megkülönböztetjük a belépést és kilépést (l. Belépés): az alatt értve a C. kezdetét, mikor a csillag a Hold mögött eltünik, ez alatt az elfedve volt csillag ujra való feltünését, a C. végét. Ha az egymást elfödő égi testeknek mérhető átmérőjük van, p. mikor a Hold bolygót v. bolygó bolygót fed el, két belépés és két kilépés van; t. i. belső és külső, a szerint, amint a két égi test látszólagos korongjainak csak külső szélei érintkeznek, v. a nagyobbiknak belső szélét éri a kisebb korong. A C. ideje és tartama a Hold közelsége folytán természetesen a Föld különböző pontjaira nézve más és más, sőt mig egyik helyre nézve van C., a másikra nézve a két égi test egymás alatt vagy felett halad el; épp ezért a C. számításánál főkép a parallaxis (l. o.) hatására kell tekintettel lenni; és fordítva, mivel a C. ideje az észlelő helyétől függ, a C.-ekből a két hely földrajzi hosszuságának (l. o.) különbségére is kapunk adatot, miért is a C.-k a földrajzi hosszaságok meghatározására használtatnak. Végül a Holdnak a C.-kor elfoglalt helyének, átmérőjének, és igy a Hold járásának és elméletének biztosabb ismeretére is fontos eszközül szolgálnak.
