Bögölyök
Bögölyök (állat, Oestridae), a rövidcsápu kétszárnyu rovarok (Diptera brachycera) vagy légyfélék egyik családja. Bögöly néven ugyan a nép különböző nagyobb legyeket foglal össze, mi ellenben e nevet, Földi Jánost követve, az Oestridákra szorítjuk. A B. zömök termetü nagy legyek; fejök nagy, gyakran mintegy felfujt; összetett szemeik aránylag kicsinyek s a homlokon, mely 3 mellékszemet visel, nem érintik egymást; rövid csápjaik mély gödörből indulnak ki; szájrészeik elsatnyultak s a kifejlődött B. rövid életök alatt nem is vesznek fel táplálékot; torjok a fejnél szélesebb; nagy széles szárnyaik gyakran tejszinüek, más fajokon sárgás v. barnás foltokkal tarkázottak; lábaik hosszuak, a hátsó pár a többinél gyakran jóval hosszabb; potrohuk nagy, vaskos; testök többnyire sűrűn álló szőrrel borított. A nőstényeknek gyakran igen hosszura kitolható tojócsövük van, amelylyel petéiket v. már kikelt nyüveiket emlős állatok bőrére v. orrnyilására rakják. Álcáik lábnélküli vaskos nyüvek két erős, horgos állkapocscsal s testizeiben gyűrűkben álló tüskékkel; mindnyájan élősdik s majd az emlősök bőre alatt az izgatások következtében fejlődő tályogokban (bögöly-tályogok), majd orrürében, gyomrában vagy beleiben élnek s gazdájokat csak akkor hagyják el, ha már teljes nagyságukat elérték; akkor gazdájokat a kifakadt bőrtályogon, az orr- vagy az alfelnyiláson át hagyják el, magukat a földbe furják s itt hordóalaku bábokká változnak. A kifejlődött B. a nyári hónapokban találhatók, akkor párosodnak s nőstényeik meleg napos időben gyakran egész rajokban támadják meg a pihenő marhákat s zigzugos cikázó repüléssel igyekeznek őket megközelíteni. A marhák jól ismerik e körülöttük dongó kinzóikat s megriadva eszeveszett vad futással iparkodnak előlük menekülni.
Marhabögöly (Hypoderma bovis). a) kifejlődött bögöly, b) álca, c) báb. Valamennyi ábra nagyítva.
A B. fontosabb fajai a következők: 1. Juh-B. (Oestrus Ovis L.), nősténye aug.-szept. rakja már kikelt nyüveit a juhok orrlyukaiba, ahonnét azok az orrüreg felső részébe s a homloköbölbe másznak: 9 hónapig élősködnek a juhokban s mintegy 28 mm. nagyságot elérve, az orrnyiláson kipotyognak s bábjaikból 7-8 hét alatt a kifejlődött B. bujnak ki.
Juhbögöly (Oestrus ovis), a) kifejlődött bögöly, b) álca, c) báb.
Valamennyi ábra nagyítva.
Az álcák a juhok orrüregében idült náthát, gyakran véres takonyfolyást, s ha nagyobb számmal fészkelték meg magokat, a kergekórhoz hasonló betegséget (ál-kergekórt) okoznak, mely néha a juhok eldöglésével végződik. 2. Marha-B. (Hypoderma bovis Latr.), nősténye juniustól augusztusig a szarvasmarha bőrére rakja petéit; kibujó álcái a bőr alá furják magukat s egész tojásnagyságot elérő tályogokat okoznak s 9 hónap alatt 2, 6 cm. nagyságra növekednek. A kifejlődött bögöly bábhüvelyét 4-6 hét mulva hagyja el. A bögöly-tályogok azon kivül, hogy a marhát elkinozzák, átlyuggatott bőrének értékét is csökkentik. A gulyákat kisérő seregélyek, Dél-Amerikában a kakuk-félék Crotophaga nemébe tartozó madarak kivágják a tályogokat s a szarvasmarhákat a kinzó bögöly-álcáktól megszabadítják. Óvószerül a szarvasmarhának diófalevelek ecetes főzetével, ürömfőzettel v. asa foetida oldatával való mosásását, gyógyítószerül a fejlődő tályogoknak megnyitását, az álcák eltávolítását ajánlják. 3. Szarvas-B. (Hypoderma Diana Brauer és H. Actoeon Brauer) a szarvas és őz; 4. Rén-B. (H. tarandi L.) a rénszarvas bőre alatt él a marha-B.-vel megegyező életmódot. 5. Ember-B. (Dermatobia homiis Goudot) Dél-Amerikában alkalmilag az ember, valamint a kérődzők és a jaguár bőre alatt él. 6. Ló-B. (Gastrophilus equi Fabr.), nősténye juliustól októberig petéit a lovak szőrére rakja; a magát nyalogató ló lenyeli a petéket, a nyüvekből a ló gyomrában 17-19 mm. nagyságra növekedő álcák fejlődnek s ezek rákapaszkodnak a gyomor-nyálkahártyára s ha nagy mennyiségben fordulnak elő, emésztési zavarokat, izgatások által esetleg veszedelmes gyuladásokat okoznak. Az álcák 10 hónap mulva vándorolnak ki az alfelen s bábjaikból 6 hét mulva bujik ki a kész rovar. 7. Végbél-B. (G. haemorrhoidalis L.), az előbbivel egyező életmódot és a ló gyomrában és gyomóbelében; álcái végképen való kivándorlásuk előtt összegyülnek a végbélbenés tömegesen üríttetnek ki. 8. Orr-B. (G. nasalis L.); a ló nyombelében, ritkábban gyomrában. Orr-B.-nek azért nevezik, mert a nőstény petéit a ló orrára rakja. V. ö. Brauer Frigyes, Monographie der Oestriden 1863.
Lóbögöly (Gastrophilus equi), a) kifejlődött bögöly, b) pete,
c) knőtt álca, d) fiatal álca, e) báb. Valamennyi ábra nagyítva.
