FESZÜLETEK, KEGYSZOBROK

Full text search

FESZÜLETEK, KEGYSZOBROK
Katolikus és vegyes lakosságú falvaink beszélő emlékei a feszületek és a patrónusszobrok. Feszületeket állítottak a templomok elé, a belterületen az utak mentén, tereken, a temetőben, a falvakba, városokba vezető utaknál, a határban, a szőlőhegyeken (Bartha E. 1992: 55; MNL 5: 435). A feszületet állító közösségek, egyének nemcsak annak elkészítéséről, hanem folyamatos karbantartásáról is gondoskodtak, fundációt téve fenntartásukra, olykor végrendeletbe is foglalva szándékukat (Fekete J. 1984: 31–34; Réthelyi J. 1984: 53–56; Bartha E. 1992: 55–56). A keresztállítás indítéka sokféle lehetett. Kecskeméten pl. az 1739. évi pestis elmúltával a róm. kat. egyház öt keresztet állíttatott fel hálaadásképpen a város fő bejáratainál, az elhaltak emlékére pedig a mezőváros tanácsa készíttetett Szentháromság-szobrot (Novák L. 1982a: 283). Az alapítók anyagi helyzetük szerint állítottak kő- vagy olcsóbb fakeresztet. Utóbbiak, noha a vizitációs jegyzőkönyvek tanúsága szerint az ország minden területén gyakoriak voltak, romlandó anyaguk miatt előbb elpusztultak. Meglévő emlékeink ritkán korábbiak a múlt század második felénél (Tüskés G. 1989).
Facorpusos feszületek a nagy faragó hagyománnyal rendelkező vidékekről, elsősorban Erdélyből és Zala megyéből ismertek (Tüskés G. 1978; MNL 5: 436). Festett bádog-corpusos feszületre már 1776-ból van adatunk Halásziból: egy írástudatlan házaspár 16 hold földet adományozott egy „vas táblára iratott feszülettel” ellátott fakereszt állítására (Neuberger M. é. n.). A bádogcorpusos feszületek azonban csak a 19. század elejétől terjedtek el széles körben. A „pléh Krisztust” és az alatta elhelyezett alakot bádogos, esetleg kovács vágta ki előrajzolás után bádoglemezből, a festést hivatásos festő vagy ügyes kezű falubeli végezte. Az alakok periodikus újrafestését századunkban már többnyire szobafestők, tanítók végezték. A feszületet rendszerint gazdagon díszített, hajlított bádog esővetővel vagy kúp alakú fedéllel védték. Nógrád és Heves megyében gyakran díszítették az ilyen keresztek szárát domború faragásos, vallásos motívumokkal. Kiemelkedő emlékek a kiskunfélegyházi, 5 méter magas feszületek, melyek szárát helyi szélmolnárok faragta szakrális szimbólumok ékítik (Novák L. 1982b: 163; Fekete J. 1984: 94–98; Tüskés G. 1989).
Míg az ácsok, molnárok, faragó specialisták által készített fafeszületek egyértelműen a népi kategóriába sorolhatók – ezt bizonyítja az is, hogy egyházi személyek a vizitációk során olykor igen becsmérlőleg nyilatkoznak róluk, vitatva áhitatkeltő voltukat –, a falusi kőkeresztek, patrónusszobrok esetében ez korántsem egyértelmű. Népi ízlésű kőfeszületek elsősorban a Székelyföldön ismertek: az egy darab kőből kifaragott, indadíszes magas 233oszlopból vagy pillérből kiágazó feszületek Krisztus-alakjai leginkább román kori corpusokra emlékeztetnek (Tüskés G. 1989; MNL 2: 435).
Korai kőemlékeink többsége azonban a barokk jegyeit mutató igényesebb alkotás, a fundátorok rendszerint egyházi és világi nagybirtokosok. A kőemlékek egy-egy nagyobb város, uradalmi központ, jelentős kőbányák körül sokasodnak, ahol kőfaragó céh, uradalmi kőművesek működtek (Askercz É. 1993). E gyakran idegen származású kőfaragók utódai a 19. században már falusi megrendelőknek is dolgoztak, s az idő haladtával megfigyelhető a feszületek, szobrok provincializálódása, népi jellegűvé válása (Hofer T.–Fél E. 1975: 47; Tüskés G. 1983: 32). A kőfaragás néhol helyi iparággá vált, mint a Bükkalja, Börzsöny és Erdély néhány kőben gazdag falujában (I. Sándor I. 1973; Hála J. 1987; Szakáll S.–Viga Gy. 1984). E falusi kőfaragók közül csak a legügyesebbek készítettek feszületeket, szobrokat mintakönyvek alapján vagy meglévő emlékeket másolva.
Ma már több kőfaragó műhely kőemlékei és azok elterjedése körvonalazható az út menti keresztek alapján. A keszthelyi kőfaragók munkái Zala megye területén, a mecseknádasdi kőfaragók feszületei egész Dél-Dunántúlon megtalálhatók (Eszes L. 1980; Réthelyi J. 1984; Tüskés G. 1980).
Egy-egy település határának, lakóinak valami természeti katasztrófától, betegségtől, egyéb csapástól való megóvására állították fel az illető védőszent szobrát a falu vagy a határ bizonyos pontján (Bartha E. 1992: 59–61). E patrónusszobrok szerepelhettek kápolnák kegyszobraiként, feszületek, Szentháromság-oszlopok mellékalakjaiként, de ön-állóan is. Felállításuk, kultuszuk szorosan kapcsolódik a település ökológiai adottságaihoz, gazdálkodásához, a falu vagy egy-egy család életének egy-egy emlékezetes eseményéhez. E szobrok készítői ugyanazok a kőfaragók voltak, akik az út menti kereszteket is készítették (Tüskés G. 1983: 32–33). A kultusz és az azt megjelenítő patrónusszobor népivé válását különösen jól szemléltetik az oly gyakori Nepomuki Szent János- és Szent Vendel-szobrok, valamint a hozzájuk kapcsolódó kultusz változásai. Nepomuki Szent János 18. századi szobrai még városok, főúri fundátorok megrendelésére készült nívós barokk alkotások. A 19. században viszont már csak falusi közösségek állíttattak tiszteletére szobrot. Népi értelmezésben az engedelmesség vértanújából általános segítő szent vált, párhuzamosan a szobrok népi ízlésre valló megformálásával, színes kifestésével (Tüskés G.–Knapp É. 1988).
Szent Vendel 18. században felbukkanó, idegen eredetű kultusza csak a 19. század második felében honosult meg a Jászságban, Heves és Szolnok megyében. A juhtenyésztés felfutásával, a fajtaváltással párhuzamosan azonban olyannyira megnőtt az állatpatrónus jelentősége, hogy magyar pásztorfiúként tisztelték és helyi pásztorviseletben ábrázolták (Szabadfalvi J. 1964; Gulyás É. 1979–80; 1986).
A múlt század végétől terjedő műkő szobrok és feszületek, öntöttvas corpusos keresztek már semmi helyi sajátosságot, népi jelleget nem mutatnak.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.

O nás Kontakt Tisková místnost

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit