Móré család. (Csulai és dadai †.)
A XV. és XVI. században szerepelt, és kihalt.
György 1492-ben lett szörényi bán, bátyja helyébe, ki a szörényi várát ostromlott törökökön vett győzelem után török fejekkel rakott két szekeret indított Budára a diadal jeléül, de utjában meghalván, azt György teljesíté, ki 1505-ben mint belgrádi bán volt jelen a rákosmezei országgyűlésen. E György 1514-ben már nem élt és neje Dóczy Katalin, akkor már Losonczy Zsigmond neje volt; midőn Györgynek fia László testvérei György, Erzse, Kata, és Borbála nevében is megnyugtatja mostoha atyjokat, nevezett Losonczy Zsigmondot, hogy néhai atyjok Móré György utáni ősi javaikat tőle megkapták.*
Szentbenedeki Convent 1514. Prot. A. p. 182. 295.
Györgynek fia László ifju korában II. Ulászló király udvarában forgott, először 1514-ben a kurucz háborúban Bornemisza János alatt fogott fegyvert. Jelen volt 1526-ban Mohácsnál unoka testvérével Fülöp püspökkel. 1527-ben I. Ferdinánd király részén állt; azonban utóbb a fegyvernyugvás ideje alatt főleg a dunántóli vidéken rablásokkal vádoltatván, Palota várában ostrom alá vétetett, ő ugyan a várból elillant, de tömérdek kincseivel fia s leánya is elfogatott. 1537-ben ismét háromszáz huszárral táborozik Eszék táján Ferdinánd részéről. E táborozás szerencsétlen kimenetele után szintén megmenekülvén, Szent-Erzsébet várába futott, mely szintén birtoka volt. Előbb pedig, mióta Palota váraból megszökött, Pozsega táján Rohacs várában lakott. 1543-ban a törökök Acsinát, Sapronczát, Pozsegát és egyéb várakat is elfoglalván, és így nyugton Rohacson sem maradván, miután Pozsony megyei Vöröskő várát Thurzó Eleknek eladta, a Mátra tövében Nána várába, melyet rokona Losonczy István birt, vette magát. Hatalmaskodásait folytatván, Nána várában ismét ostrom alá vétetett még pedig most már a törökök által, kik által két fiával együtt elfogatván, Konstantinápolyba vitetett, s ott halt meg. Fiai közűl az idősb 1554-ben Kapudsi pasa lett. Neje Bakos Magdolna, előbb Ujlaky Lőrincz özvegye volt.
I. Györgynek testvére Péter 1494-ben követségben járt a török portán. Ennek fia lehetett Fülöp egri prépost, 1524-ben pécsi püspök, követségben járt Velenczében, hanem hazajövet nemsokára elesett 1526-ban Mohácsnál.
Tudható családfájok így áll:
Móré N.; Péter 1494.; I. György belgrádi bán 1505. (Dóczi Kata.); Fülöp pécsi püspök elesett 1526.; László 1514. 1537. (Bakos Magdolna.); N.; N.; N.; II. György 1514.; Erzse.; Kata.; Bora.
Móré János (tán Lászlónak fia) szintén e családbéli, 1549-ben Léva várában fogatott el Salm hadvezér által, mint a rakonczátlan Balassa Menyhért egyik híve. Jánosnak, ki Szatmár vármegyében is birt, neje Dersffy Margit volt. Benne a család kihalt.
Más Móré családból valónak látszik származottnak azon Móré Péter, Várday Péter kalocsai érsek kalocsai házának gondviselője, ki ura pénzével s drágaságaival együtt 1496-ban a Szerémségbe szökött. Valamint azon
Móré Mihály is, ki 1521-ben mint Belgrád egyik kapitánya, e várat a törököknek árulással föladta.
