kell
kell – 1. <rászorul> kelletik [rég] | szükséges, szükségszerű, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, kívánatos [köz] | megkívántatik, szükségeltetik [vál] 2. ® kénytelen D (nagy) szükség van rá; rá van szorulva/utalva; úgy kell, mint egy falat kenyér/mint a levegő [köz] | kell, mint koldusnak az alamizsna [táj]
