Sötét kamara
Sötét kamara (camera obscura). Besötétített szobába kis nyiláson át kivülről bebocsátott fénysugarak egy a nyilás elé tett fehér ernyőre a kivül levő tárgyaknak, tájnak szines hű képét fordított helyzetben rajzolják, mely annál kisebb, minél közelebb áll az ernyő a nyiláshoz, és annál élesebb, de egyszersmind annál gyengébb fényü, minél kisebb a nyilás; a tünemény oka a fénysugarak egyenes terjedése. A tünemény felfedezője valószinüleg Leonardo da Vinci. Giambattista della Porta érdeme, hogy a nyilásba domboru lencsét alkalmazott és igy a fénytörés tüneményének felhasználása által sokkal erősebb és élesebb képet birt előállítani. Hooke szerkesztette az első hordozható kamarát. Ez derékszögü, belül feketére festett szekrényke, melynek egyik lapjára alkalmazott ki-be tolható csőben a domboru lencse van foglalva, az ezzel szemben fekvő oldalán pedig egy a kép felfogására szolgáló, homályosra csiszolt üveglemez beilleszthető. A lencsének helyes beállításánál keletkezik ezen lemezen a szekrényke lencsével ellátott oldala előtt levő tárgyaknak annál fényerősebb, élesebb és hivebb képe, minél fényerősebb és hibátlanabb a lencse. A kép fordított helyzetü, de ha a szekrénykébe egy a lencse tengelyéhez 45°-nyi szög alatt hajló tükröt vagy visszaverő prizmát alkalmazunk (l. az ábrát) és a homályosra csiszolt üveglemezt a szekrényke hátlapjáról annak felső lapjára ab-be áthelyezzük, akkor az ab lapon felülről nézve a kép egyenes állásban, de felcserélt jobb és bal oldallal lesz látható. Ezen berendezéssel, ha az utóbbi körülmény nem esik latba, a kamara igen célszerüen utánrajzolásra használható. Mulattatásra nagyobb kamarák készülnek; ezek kis épületek, elég nagyok, hogy egynehány embert befogadhassanak; a lencseszerkezet az épület tetejére vizszintes síkban forgathatólag van alkalmazva, a tükör vagy prizma a képet lefelé, egy a kamara közepén levő fehér asztaltáblára vetíti. A lencseszerkezet belülről eszközölhető forgatása által a tájnak különböző részei változatos egymásutánban az asztaltáblán előtüntethetők. Tökéletesített alakban mai nap a S. legfontosabb műszere a fotografusnak. L. Fotográfia. A S. egyik neme a pantoszkópikus kamara vagy másként panoráma-készülék. Ez egy először Martens német rézmetszőtől Párisban alkalmazott fotografikus kamara, amelyet felvétel közben forgatni lehet, ugy hogy valamely táj egyes részei sorban a készülék látómezejébe kerülnek, amiáltal lehetővé válik egy egész panorámát egy lemezre felvenni. A kereskedésben lévő svájci tájképeket ábrázoló fotografikus panorámaképek ily módon készülnek.
Sötét kamara.
