Mitilene
Mitilene (tör. Midüllü), város Leszbosz szigetén, melyet róla később szintén M.-nek neveztek. A sziget maga Kis-Ázsia Ny-i partja közelében, közvetlenül Troastól D-re fekszik s a török Dseszairi-Bahri-Szefid vilajetbe tartozik; 1750 km2 területén 40 000, java részt görögök laknak. Több hegy ágazza be; köztük É-on a Lepetymnos (most Gelia) és az Olympos (most Hagiosz Iliasz); közben termékeny völgyek (gabona, bor, olaj, déli gyümölcs a fő termények) terülnek el, a hegyek pedig nemes márványban gazdagok. Két öböl (D-en a Kalloni, DK-en a Jero) mélyen benyulik a sziget földjébe, mely öt város közt volt fölosztva: Methymna, Antissa, Eresos, M. (a főváros, l. alább) és Pyrrha; a hatodik, Arisbe, korán elpusztult és területét Methyma vette birtokába. A szigetet Kr. e. a XI-X. sz.-ban Görögországból kivándorolt eoliai törzsek (a monda szerint Penthilosnak, Orestes törvénytelen fiának vezetése alatt) foglalták el, s a Penthilidák a VIII. sz. derekáig mint királyok uralkodtak előbb az egész Leszbosz, aztán csak M. fölött. Később heves küzdelmek törtek ki a nép és a nemesség közt, melyeknek Pittakus (l. o.) vetett véget, ki uralomra jutván, mérsékelt arisztokráciai, vagy inkább timokráciai kormányformát hozott be. A VI. sz. végén Leszboszt a persák foglalták el, de a mykalei csata (479) után a sziget fölszabadult és az athéni tengeri szövetséghez csatlakozott; 428. Methymna kivételével elszakadt ugyan attól, de a következő évben már ismét meghódolt. Az Aigospotamoi melletti csata után (405) a sziget pár évig a spártaiaké lett, de már 394. nagy részük megint Athénhez pártolt. A rómaiak elleni háboruban (Kr. e. 88.) a pontusi Mithridatest segítette, miért a győztes rómaiak elpusztították. Kr. u. 1355-1462. önálló állam volt s hercegei a genovai Gattilusio-családból voltak; ekkor török iga alá jutott. 1821 jun. 8. a görög felkelők Leszbosz mellett, M. közelében, megvertek egy török flottát. V. ö. Plehn, Lesbiacorum liber (Berlin 1826); Conze, Reise auf der Insel Lesbos (Hannover 18659; Koldewey, Die antiken Baureste der Insel Lesbos (Berlin 1890).
Leszbosz fővárosa, M. virágzó tengeri város volt a sziget K-i partjának nyulványán, két kikötővel, melyeket kőgátak védtek, s a városon keresztül vont csatorna kötött össze; e csatornának ma már nyoma sincs, az É-i kikötő teljesen elpusztult, a D-it is csak kisebb hajók használhatják. A mai Mitilini eléggé jelentékeny város, 20 000 többnyire görög lakossal, élénk kereskedéssel; egy görög érsek s egy török pasa székhelye. A tenger felé meredeken lejtő dombon, a várostól ÉK-re, hol most egy török kastély áll, még láthatók az Akropolisz romja; Ny-ra pedig egy szinkör alaprajza vehető ki; a többi antik építményekből csak egyes romok maradtak fenn.
