Liechtenstein,
Liechtenstein, szuverén hercegség Vorarlberg, Graubünden és St. gallen kantonok közt, amely utóbbitól a Rajna választja el, 159 km2 területtel, (1891) 9434, 1 km2-re 59 lak., Vaduz (l. o.) fővárossal. A Rajna völgyén kivül hegyek, a Retikon kiágazásai takarják, a legmagasabb csúcs a Naaf-kopf (2574 m.), nyugaton van a Három-testvér-hegy (2108 m.) és Vorarlberg határán az Ochsenkopf (2283 m.). Folyói a Rajna és a Samina. Az éghajlat mérsékelt. Földmivelés, szőllő-termelés és állattenyésztés a főfoglalkozás; a jelentékenyebb iparág a pamutfonás és szövés meg a fafaragás. L. 1723. emeltetett hercegségre. 1886-ig a német szövetségnek volt tagja és 55 katonát tartozott kiállítani. Ezóta azonban sem Németországhoz, sem Ausztriához nem tartozik, bár ez utóbbival szorosabb kapcsolatban áll. Az 1862 szept. 26-iki alkotmány szerint, amely 1878 febr. 19-én módosíttatott, L. alkotmányos és örökös monárkia. A törvényhozó hatalmát a herceg gyakorolja az országgyüléssel, amely 15 (3 kinevezett, 12 négy évre közvetett úton választott) tagból áll és évenként egyszer Vaduzban összeül. A legfőbb közigazgatási hatóság a hercegi udvari kancellária Bécsben; ennek van alárendelve a vaduzi hercegi helytartó. 1884 jan. 19. óta igazságügyi kérdésekben végleges itéletet az innsbrucki főtörvényszék hoz. 1892. a bevételvolt 218 175, a kiadás 219 851, az államadósság pedig 17 500 frt. Katonaság nincs. Egyházi tekintetben Chur püspökének van alárendelve. A postaintézeteket Ausztria kezeli. V. ö. Umlauft, Das Fürstenthum L., geogr., hist. u. turistisch geschildert (Bécs 1891).
