Korcsképződés
Korcsképződés vagy korcsképződmény (növ., elkorcsosulás, elkorcsosodás, korcs, álképződmény, monstruositas plantarum), minden olyan átformálódása a növénynek v. valamely szervének, amely a természetes körülmények között állandó és rendes alaktól, a növénynek természetes bélyegétől eltérő, anélkül azonban, hogy az eltérő változás a növény életére nézve veszedelmesebb lenne. K. réven tehát oly alak áll elő, amelynek képződési törvénye és formája (azért, hogy egyes életföltétel megváltozott vagy elmaradt, avagy a régihez új viszony csatlakozott) ugyanannak a fajnak más individumáétól merőben különböző. A K.-től meg kell különböztetni a növénybetegséget, noha mint egymásnak következménye, egymással együtt szokott járni. A K.-t a következő fejezetek alá szokás beosztani: 1. A szervek nagyobbodása alakváltozás nélkül, p. a gigantismus; 2. ugyanez alakváltozással, p. a peloria, bodrosság; 3. a szervnek más morfologiai jellemüre való átalakulás, p. a himek helyett szirmok képződése; 4. a szervek számának gyarapodása, p. alulnövés, polyphyllia; 5. a szevek összeforradása; 6. a szervek számának és nagyságának csökkenése. A K.-ról a botanikának egészen önálló és külön ága keletkezett, ez a teratologia. Ez a növénymorfologia érdekében nagyon nevezetes, mert a K. a rendesen átalakult szervek keletkezését s morfologiai értékét gyakran szépen elénk tárja v. kideríti. Nemi K., l. Fajvegyülék.
