Karbamid,
Karbamid, húgyany, húgyanyag, Co(NH2)2. A húgyban előforduló vegyület; különösen a húsevő emlősállatok húgyában. Rouelle fedezte fel 1773. (Extractum saponatium urinae). Tisztán Fourcroy és Vauquelin állították elő 1799. Közelebbről Liebig és Wöhler vizsgálták meg. Különös fontosságu képződési módja e vegyületnek az, amelyet Wöhler 1828. állapított meg, t. i. hogy a szénsavas ammonium oldatának beszárításakor molekuláris áthelyeződés folytán K.-dá alakul. Ez volt az első szénvegyület, melyet mesterségesen előállítottak. K. képződik továbbá ammoniából karbonidklorid hatására a húgysav, guanin és xantin oxidációjakor stb. Előállítása a húgyból is történhetik. A húgyot erősen besűrítik és a kiváló klórnatriumról leszűrt folyadékhoz erős salétromsavat elegyítenek, amidőn a vizben kevéssé oldható salétromsavas K. kristályos csapadék alakjában leválik. E sót forró vizből való átkristályosítás és csontszénnel való szintelenítéssel tisztítják. A salétromsavas K.-ot báriumkarbonáttal beszárítva, báriumnitrát és K. keletkezik. A maradékot forró borszeszszel kivonják; ilyenkor a K. feloldódik és az oldat besűrítése után a kihüléskor kikristályosodik. Ipari előállítása fenilkarbonátból történik, mely vegyületet megolvasztják és ammoniagázt vezetnek belé, a midőn K. és fenol képződik. Tisztán előállítva szintelen, hasábos kristályokból áll, szaga nincsen, íze a salétromhoz hasonló. Fs.-a 1,35. Vizben igen könnyen, borszeszben elég könnyen oldódik. Hevítve 120°-on megolvad, erősebb hevítéskor elbomlik; a maradék biuretet tartalmaz, miért is e maradékot vizben oldva s igen kevés rézszulfát-oldattal lúgossá téve, 1 csepp rézszulfát-oldattól megvörösödik (biuret-reakció). Vizes oldatát forralva, lassacskán ammoniumkarbonáttá alakul. Vizes oldata közönséges hőmérséken erjesztők hatására szintén ammoniumkarbonáttá alakul (a húgy rothadásakor). A K. savakkal sószerü vegyületeket képez, melyek közül a salétromsavas és sóskasavas K. vizben nehezen oldódnak. Lúgokkal szintén egyesül. Sókkal többnyire szépen kristályosodó kettős vegyületeket képez. A K.-ban a hidrogén atomok szénhidrogén-gyökökkel és savgyökökkel (ureidek) helyettesíthetők. A húgysav is az ureidek közé tartozik. A K.-dal összefüggő vegyületek továbbá: a karbaminsav, az allofánsav, a biuret, a guanidin stb.
