Cserna,
Cserna, 1. kisközség Hunyad vmegye hunyadi j.-ban, (1891) 142 oláh és magyar lakossal. Hajdan Feketehegy volt a neve. Itt V. Istvánnak mint királyi hercegnek csatája volt az őt üldöző nádorral. - 2. C., folyócska Krassó-Szörény vmegyében, ered Romániában, a Szturul és Girdomán-hegyek D-i oldalán, majd az ország határát képezi; utóbb egészen magyar földre lép s azon regényes völgyszorost képezi, melyben Herkules-fürdő fekszik. Pecseneskán alul jobb felől felvéve a Bela-Rékát (l. o.), eddigi DNy. irányából D. felé fordul s Ó-Orsován alul a Koronakápolna közelében a Dunába ömlik. Jelentékenyebb mellékvize nincs. A C. partjain már a rómaiak korában Tierna vagy Tserna nevü város állott. A XV. és XVI. sz.-ban Csorna nevü falu feküdt ott; róla vette a nevét Csornai család. A község utóbb eltünt. - 3. C., folyócska Hunyad vármegyében; a Maros baloldali mellékvize; a Pojána Ruszka hegységben, a Ruszka-csúcs keleti tövében fakad s eleintén K-nek folyik Csolnakos községig, innen ÉK-nek fordul s Déván felül, Harróval szemben a Marosba ömlik. Hossza mintegy 70 km.
