Bordeauxi bor.
Bordeauxi bor. A leghiresebb francia vörös bor. A B. sötétebb szinü, fanyarabb és kevésbbé savanyu, mint a burgundi. Legkitünőbb B. 1. a Medoc; ettől eltekintve még öt bordeauxi borvidéket különböztetnek meg; 2. a tavak környékét (les palus), 3. a Bordeaux város környékét (les graves), 4 a magaslatokon termő bort (les coteaux), 5. l'entre-dene-Mers, a Garonne jobb partján, 6. a Bordeaux alatti síkokon és dombokon terem, ez utóbbi igen becses fehér borokat is termel. Szőllőfajok: Carbenet Sanvignon, Carbenet Frank, Verdot, Medoc vörös; Sémusson és Sanvignon Blanc fehér fajok. A vörösborkészítés felette egyszerü. A gondosan kiválogatott szőllőt leszemelik s részben lábbal összetiporják s a rendszerint igen nagy erjesztő kádakban kierjesztik. E kádakat kerek táblával födik bee; fűtött erjesztő kamrákat nem használnak, mert rendszerint korán szüretelnek s 6-10 napi erjedés után lefejtik a vörös bort. Azután első évben kora tavaszszal, máj. végén és közvetlenül szüret után, tehát három izben fejtik. E borok erjedése erélyes felszinerjedés s a borok gyakran el nem erjedt cukrot is tartalmaznak s azért teli ízüek és savtartalmukat a cukor igen jól ellensúlyozza. A fehérborkészítésnél a szüret hetekig tart s az ollóval csak azokat a szemeket csípik le a fürtről, melyek ráncosodni kezdenek. Elsőrendű bordeauxi vörös borok: Château Lafitte; Château Margaux, Château Latour, Haut-Brion. A B.-t a világ minden részében kiviszik. V. ö. Cocks és Feret: B. et ses vins (4. kiad., németre ford. Wendt P., Stettin 1839).
