Batátasz
Batátasz (növ.), indiai édes répa (Batatas Chois). A Convolvulaceák génusza. Fűnemü szétfutó v. tekergőző, cserjés v. fűnemü növény, hajnalkaféle virágokkal. Szára felfutó, 11/2-2 m. magas, levele szívalaku, kikanyargatott szélü v. 3-7 karéju; virága körülbelül 5 cm. hosszu, belül biborpiros, kivül vörösen csíkozott, néha egészen fehér vagy vörös. Kúszó gyökerének rostjai húsos gumókká vastagodnak; a gumó többnyire , henger vagy orsóalaku, fehér vagy piros, belül .
sárgásfehér édes; sok keményítőt és tejnedvet tartalmaz, 25 kg. sulyra is megnőhet, de rendesen 1,5-6 kg nehéz. Izét és szinét tekintve sok fajta van. Alkotó részei: 1 1,5% fehérjenemü anyag, 9-16% keményítő 3,5-10% cukor, 0,5% cellulóza, 0,2-0,3 % zsiradék, 3% só s 79-67 viz. A B. gumója nagyon tápláló, könnyen emészthető és egészséges, csaknem oly sokféle módon készíthető el mint a burgonya, de az ize jobb. Rendesen vajban pörkölve, de főve, sőt nyersen is eszik, salátának s cukorba főzve is kedvelik. A felreszelt gumókból kenyeret sütnek; fiatal levelei zöldségnek jók. Erjesztés útján Mobby (portugál nyelven Marmóda) nepü jóízü szeszes ital lesz belőle. A B. a marhának is jó takarmány. Egyik faja a Jalapa (hois) vagy Jalapa repkény (1. ábra), hazánkban csak melegfekvésű, televényes talajon terem meg. A gumók melegházakban teleltetnek át s március vagy áprilisban itt kicsiráztatják azokat. A kicsirázott gumókat darabokra vagdalva eldug
A jalapa-repkény gyökérrel és egy virággal.
ványozzák s ha e hajtás már 10-12 cm. hosszú úgy májusban 60-65 cm. távolságban a szabadba ültetik. Szétterjedő szárait, hogy gyökeret ne verjenek, s ezáltal a gumók fejlődését ne akadályozzák, fel keli kötözni. A növényt gyakran kell apálni, és gyomlálni. A gumók a burgonyaszedésidején szoktak megérni s akkor szedik ki. száraz homokban januárig eltarthatók. Vannak sárga, fehéres veresgumóju fajták.
