Ének Pannonia megvételéről
Ének Pannonia megvételéről, a legrégibb magyar históriás énekek egyike, mely 42 négysoru, ősi nyolcasokból szerkesztett strófában azt beszéli el, mint vette meg az Erdély felől beköltözött magyarság vezére, Árpád, a Veszprémben székelő lengyel hercegtől az országot fehér lovon, aranyos féken és nyergen. A döcögős verselésü költemény a XVI. század első felében készült, s ha igaz - a mint igen valószinü - hogy egy külön fenmaradt versvég ehhez tartozik, akkor Csáti Demeter volt a szerzője, ki a Szilágyságban irta, «mikort nagy bu vala Magyarországban». Talán a mohácsi vész után. Csátiról tudjuk, hogy 1502/3-ban a krakói egyetem hallgatója volt. Az énekben vannak némely tudákosságok, p. hogy Des onnan kapta volna nevét, mert őseink ama helyen háromszor Deust kiáltottak; de vannak ősrégi részletek is (alliterációs sorok stb.), melyek arra mutatnak, hogy Csáti előtt egy eredetibb szerkezetü régi történeti ének volt; maga az anyagául szolgáló monda mindenesetre régi. Eredeti kézirata lappang. A mult sz. vége felé másolta le Subich itélőtáblai biró, s e másolatból ismerte meg Pray György a történetiró, ki 1774. említé először. Révai Miklós tette közzé Elegyes versei függelékében 1787. s aztán többen is foglalkoztak vele. Kiadta a Régi M. Költők Tára I. és II. kötetében, Szilády Áron jegyzeteivel. Legujabban Széchy Károly foglalkozott vele: A pannóniai ének. Irodtört. Közlemények II.
