Átjáró
Átjáró, az oly ügydarab, mely csak a szolgálati ut megtartása végett érkezik továbbküldés végett valamely irodába; az Á.-t az általános iktatószámon kivül közönségesen még Á.-számmal is ellátják s ha rájok észrevételt nem vezetnek, alá sem irják, hanem csakis a bélyeget nyomják reá és az átjárás napját jegyzik a bélyeghez.
Á. (Wegülbergang; Traversée). A vasutakon, részint azért, mert magántulajdont képeznek, részint pedig azért, mert a rajtuk való átjárás közveszélyes, csakis bizonyos előre megállapított pontokon szabad átjárni. E hely ekei általában vasuti Á.-knak nevezzük. Ez Á.-k helyét, méretét és szerkezetét az ujonnan tervezett vasutaknál a közigazgatási bejáráskor állapítják meg (l. Közigazgatási bejárás), a már meglevő vasutakon azonban előállításukat az 1876-ban kibocsátott «A közigazgatási bizottságnak a közmunka- és közlekedésügyi miniszterium ügykörét érintő határoza tatai értelmében a vármegyék közigazgatási bizottsága rendeli el helyszint tárgyalás alapján. Az Á.-k megépítését a 36,263\81. sz. a. kiadott miniszteri rendelet szabalyozza, Az Á.-ka használat szerint gyalog- v. kocsiközlekedésre berendezett Á.-k, és ennek megfelelően 2-12 méter szélesre építik. A pályatesthez viszonyított elhelyezésük szerint vannak felüljárók vagyis pályaáthidalások; továbbá a pályaszinben épített Á.-k, melyeket egyszerüen átjáróknak nevezünk; végre a pályaszin alatt átvonulók, ezek az aluljárók. Ez utóbbinak szép példája a budapesti nyugati pályaudvar alatt átvezetett alagútszerü aluljáró. Ugyanott látható, mint a pályaáthidalás nevezetes példája, a Ferdinánd-hid. Az áthidalások és aluljárók a közlekedésre nézve nem veszélyesek, ellenben a szinben épített átjárókon a közlekedés mindig veszélylyel járván, a közönség érdekében óvó rendszabályokat alkottak. Ezek a vonalak jelentősége, forgalmuk sűrüsége szerint különbözők. A fő- v. elsőrendü vasutnál (l. Vasut) az. Á.-k sorompókkal záratnak el, melyeket a pályaőr minden vonat áthaladásának idején zárva tart és amelyek ezenkivül különböző biztonsági készülékekkel vannak ellátva (l. Sorompók). A másodrendü, illetve most már helyi érdekü vasutaknál, amelyeken a vonatok nagyobb részt csak napvilágon közlekednek és lassu menetük következtében könnyen megállíthatók, nincsenek sorompók, itt csak «Vigyázz, ha jön a vonat» feliratu intő táblák figyelmeztetik az utast. L. Intőtáblák.
