Államok rangja.
Államok rangja. Az államoknak mint jogalanyoknak jogegyenlősége a nemzetközi jognak alapelvét képezi. Ebből azonban sem a rang-, sem a címegyenlőség nem következik. Mert a rang nem a személyiségnek melynek szempontjából minden állam egyenlő hanem a hatalmi állásnak következménye. Az egyes államoknak hatalmi állása pedig különböző. A cím a rangnak jelzését képezvén, a rangkülönbség címkülönbséget is von maga után. Főfontosságu e tekintetben a) a császárság, b) a királyság, c) a köztársaság. A népjog elfogadott elvei szerint császári címre az egész világra v. legalább egy világrészre jelentőséggel biró államok tarthatnak igényt, az ú. n. nagyhatalmak, mig a többi államok, amennyiben nem pusztán fejedelemségek, a királyság rangjával és címével tartoznak megelégedni. A köztársaságok csak címre, de nem rangra külömböznek a monarkikus államoktól, s hatalmi állásuknak megfelelő rangjok van. A francia köztársaságnak p. császársági rangja van. De a császársági rangnak a császársági cím a monarkikus államokban sem éppen nélkülözhetetlen előfeltétele. Anglia, Olaszország címre királyság, de császársági rangjok van. Az egyenlő rangu államok között a régiebbeknek a fiatalabbak fölött elsősége van. A rangviszonyokat különben részint szerződések, részint szokások szabályozzák. A «felség» címre csak császároknak és királyoknak van igénye; ezek egymás között a «testvér» címet szokták használni. A félszuverén államok azzal az állammal szemben, melynek védnöksége alatt állanak, alsóbb ranggal, harmadik államokkal szemben azonban ugyanazzal a ranggal birnak, mely őket külömben megilletné. Valamely államnak rangban való emelkedéséhez nemzetközi elismerésre van szüksége.
