LŐDÖZ
LŐDÖZ, (lő-d-öz) gyakor. áth. és önh. m. lődöz-tem, ~tél, ~ött, par. ~z. Ez igében a közép d cselekvést jelentő képző. Értelme: gyakran vagy folytonosan lő. Puskából, ágyúból lődözni. A gyakorló katonák erősen lődöznek. Vadakat lődözni. A verebeket lelődözni a fáról. Kilődözni a bástyák mögől. Belődözni a várba. V. ö. LŐ.
