JELLEMZETĚS
JELLEMZETĚS, (jel-el-em-ěz-et-ěs) mn. jellemzetěs-t v. ~et, tb. ~ek. Mondják kiváltképen szép műről, mely a maga nemében sajátságos jellemmel bir, és pedig mind tárgyilag, mennyiben a szépmü azzá lesz, aminek lennie kell, mind alanyilag, mennyiben a műiró egyéniségét kitünteti. A valódi jeles irók művei jellemzetesek. Vörösmarti lantos, és hősi költeményei jellemzetes müvek.
