DÖRGÉS
DÖRGÉS, (dör-ög-és) fn. tt. dörgés-t, tb. ~ěk. 1) A villámos felhők erős, megrázkódtató, reszkettető hangja. Égdörgés. Annyit tanultam a beszédéből, mint az égdörgésből. Km. 2) Az égdörgéshez némileg hasonló hangé, pl. az álgyúé, sziklaomlás. Rokonai a hasonló, de lágyabb nemű hangot jelentő zörgés, csörgés.
