Belga juhászkutya
Belga juhászkutya
(Berger Belge). Történetük sajátos módon akkor kezdődött, amikor a nyájőrző kutyák iránti igény Belgiumban megcsappant; ugyanis eltűntek a fő veszedelmet jelentő európai farkasok, a legelőket bekerítették, és a vasút elterjedésével a vásárokra vezető juhterelő ösvények lényegében fölöslegessé váltak. Ugyanebben az időben kezdtek viszont elterjedni és népszerűvé válni a kutyakiállítások. A múltban a belga pásztorok természetesen nem sokat törődtek kutyáik külsejével, küllemével, inkább teljesítményükért tartották és tenyésztették őket. Amikor viszont már modern szelek fújdogáltak, nem akarták, hogy nagy testű kutyáik eltűnjenek, és a kutyakiállítások jó alkalmat nyújtottak a legjobb típusok megőrzésére. 1880 és 1890 között mintegy hat típust alapoztak meg, de nem tudtak megegyezni, hogy melyiket tenyésszék tovább; végül is négy változatot rögzítettek; ezek: a laekenois, a tervueren, a malinois és a groenandael. Valamennyien jelentős hírnevet vívtak ki maguknak az első világháborúban; gyorsaságukkal, intelligenciájukkal és mindenekelőtt azzal, hogy biztosan és rendületlenül kutatták fel a sebesülteket, ezenkívül futárként, hírvivőként, jelzőkutyaként is szolgáltak.
Valamennyi változatra jellemző, hogy éber, figyelmes, eleven, intelligens, bátor, harcias, nagyszerű őrző-védő kutyák. Megjelenésük elegáns, de erőteljes. Fejük hosszúkás, száraz, a koponya és az arcorri rész azonos hosszúságú. Fogazatuk fejlett, harapásuk ollószerű. Szemük enyhén mandula formájú, sötétbarna színű, tekintetük élénk, intelligens. Fülük háromszögletű, felálló. Végtagjaik erős csontozatúak, inasak, izmosak. Mellkasuk nem túl széles, de mély, hátuk egyenes, széles, izmos, hasuk mérsékelten felhúzott. Farkuk közepes hosszúságú, nyugalmi helyzetben lelóg, hegye könnyedén fölfelé hajlik, ha futnak v. figyelnek, a vége felé fokozottabban behajlítják. Három szőrváltozatban tenyészti: félhosszú, rövid és szálkás szőrű ~; a félhosszú szőrű változatban az egyszínű fekete a groenandael a vöröses-rőt fekete tűzéssel és fekete maszkkal rendelkező kutya a tervueren. A feketével tűzött vörös színű, rövid szőrű kutya a malinois, a szálkás szőrű pedig a laekenois. A kanok átl. marmagassága 62, a szukáké 58 cm; testtömegük 24-28 kg (1. 23. színes fénykép).
A belga juhászkutya legismertebb típusa a tervueren
Tervueren
