Pillantás nagyobb mélységekbe
Pillantás nagyobb mélységekbe
Természetesen nemcsak a nagyobb felbontás/kisebb behatolás, hanem a kisebb felbontás/mélyebb behatolás irányába is el lehet térni az említett „átlagtól”. A Pannon-medencében is történtek mérések, amelyek a kéreg alsó határáról, illetve a litoszféra-asztenoszféra határról visszavert hullámokat vizsgálták. A PGT-4 jelű mélyszeizmikus szelvény (jobbra) az Alföld déli részét harántolja nyugat-délnyugat–kelet-északkeleti irányban. A szelvény 15 másodperces kétutas futási időig látható, amely a 9–10 másodperc körül észlelt kéreg-köpeny határ alatti tartományt is magában foglalja. A szelvény színezése az egyes tartományokat jellemző intervallumsebesség változását mutatja. A legfelső rész lilás színe a felszínközeli, 1700 m/s-os, míg a szelvény alján uralkodó sötétpiros szín a felső-köpeny több mint 8000 m/s-os sebességét jelöli. A szelvény felső részén (1,5 és 4,5 másodperces kétutas futásidő között) jól látható a medencealjzat hirtelen változása. A két szélen látható mélyedés a Markói-árkot (bal oldalon, a szelvény nyugati végén), illetve a Békési-medencét (jobb oldal, a szelvény keleti vége) mutatja, míg a kettő között elhelyezkedő magaslat a Pusztaföldvári-hát. A szinte tökéletesen vízszintes felszínen járva kevesen gondolnák, hogy lábunk alatt néhány kilométer mélységben az Alpoknál is magasabb „hegyeket” rejtenek a pannóniai üledékek. Mint az a szeizmikus mérések segítségével térképezhető volt, a harmadidőszaki medencealjzat a Makói-árokban és a Békési-medencében több mint 7 kilométerrel a felszín alatt található, míg az általuk közrefogott Pusztaföldvári-hát 1700 méterrel temetődött a felszín alá. Az ábra másik jellegzetes és új eredménye a kéreg-köpeny határfelület felboltozódása a Pusztaföldvári-hát alatt. Ez a Pannon-medencében jellemzően 22,5–30 kilométeres mélységtartományban található felület az ún. Mohorovičić diszkontinuitás vagy röviden csak Moho. A szelvény jól mutatja ennek a Pusztaföldvári-háttól kissé keletre található maximális megemelkedését. A különlegesen mély behatolásnak természetesen „ára” van, amit felbontással kell megfizetni. Ebből a mélységből már csak a maximum 10–20 Hz közötti frekvenciatartományba eső, illetve ennél alacsonyabb frekvenciájú, mélyből visszavert jelek észlelhetők, ami (figyelembe véve az ebben a mélységben jellemző sebességviszonyokat) csak több száz méteres felbontást tesz lehetővé.
