A kőzetek hőtörténetének kutatása (Dunkl István)
A kőzetek hőtörténetének kutatása
(Dunkl István)
(Dunkl István)
A kőzeteket kialakulásuk után számos hőhatás érheti. Ezek szerkezeti mozgásokhoz – kiemelkedésekhez, besüllyedésekhez – kapcsolódnak. Egy új módszer, a hasadványnyom-kronológia segítségével e mozgások pontosan felfedhetők. A kárpát-pannon térségben eddig már számos helyen, sőt hegységnyi területeken is sikerült részleteiben is kimutatni, miként emelkedtek vagy süllyedtek a kőzettömegek.
Létrejötte után egy kőzettest általában jelentős változásokon megy át. A szerkezeti mozgások eltávolíthatják eredeti helyzetéből – erről a környezetéhez való viszony árulkodik. Átható erejű tektonikai hatások megváltoztathatják az alakját és a szerkezetét, miközben zúzott, nyíródásos zónák jönnek létre benne – ezt a belső szövet rögzíti. Ha a hegységképző mozgások során függőleges irányban is elmozdul, és olyan mélységbe süllyed, hogy a nyomás és a hőmérséklet ásványos összetételét is megváltoztatja, akkor metamorf kőzet jön létre. Azonban érheti a kőzettestet kismértékű hőhatás is, amely sem a kőzet szövetében, sem ásványos összetételében nem okoz átalakulást, s ilyenkor a hőhatások kimutatása (és datálása) meglehetősen nehézkes. Az alábbiakban bemutatandó módszerrel éppen az enyhe, 50–200 °C hőmérsékletű eseményeknek a korát és a hőmérséklet időbeli változását lehet meghatározni.
A hasadványnyom-kor
A látszólagos korok elrendeződése a földfelszín alatt
A Kőszegi-hegység belső szerkezete
Ismételt süllyedés és emelkedés a Bükk hegység példáján
Új fejezet a Pannon-medence történetében
Mely ásványok és kőzetek alkalmasak a vizsgálatra?
Ipari alkalmazás
