Verseghy Ferenc: 23. Szerentsétlen Szerelem.
mellyben a' föld, 's fa zöldellett, |
nagy búval járni előttem. |
és Amor ellen boszszút kért. |
ah! ugy mond, itt jártunk sokszor! |
még szerelmünk be nem borúlt. |
temérdek virágot szede. |
sokszor, 's mélyen fohászkoda. |
lesztek, ugy mond, testem' sirja. |
repedt szivvel meg-holt dombján. |