Tóth Árpád: A FEDŐ
Vad égi láng alatt, vagy hűlt napú fagyon,
Krisztust szolgálja bár, vagy csalja víg Cythére,
Setét koldus legyen, vagy nyomja fény s vagyon,
Üljön vad láz avagy rest kín a csöpp agyon,
Mindegy: fájó titok csap az ember szivére,
S ha a magasba néz, reszketni kell nagyon,
Fenn csillogó tető, s lenn tréfás, szörnyü színpad,
Hová minden bohóc vérben gázolni jő;
Fenn fekete fedő, és lenn roppant fazék ez,
Hol az emberi Lét rejtett, nagy átka fő.