Szenci Molnár Albert: XV. ZSOLTÁR
XV. ZSOLTÁR
C. M.
Isteni félelemről és jó életről való tanúság.
Isteni félelemről és jó életről való tanúság.
1
Uram, ki lészen lakója
Az te fölséged sátorának?
Jelentsd meg és add tudtomra,
Ki lészen örök lakosa
Szent hegyednek és hajlékodnak.
Uram, ki lészen lakója
Az te fölséged sátorának?
Jelentsd meg és add tudtomra,
Ki lészen örök lakosa
Szent hegyednek és hajlékodnak.
2
Azki jár igaz életben
Szól és szolgáltat igazságot,
Igazán forog mindenben,
És hívséges ő szívében,
És szereti az jámborságot.
Azki jár igaz életben
Szól és szolgáltat igazságot,
Igazán forog mindenben,
És hívséges ő szívében,
És szereti az jámborságot.
3
Ki az ő felebarátját
Ő nyelvével nem rágalmazza,
Kárral nem bántja szomszédját,
Nem rútolja atyjafiát
És tisztességét nem gyalázza.
Ki az ő felebarátját
Ő nyelvével nem rágalmazza,
Kárral nem bántja szomszédját,
Nem rútolja atyjafiát
És tisztességét nem gyalázza.
4
Az istentelent utálja,
Az istenfélőket szereti,
Őket tisztességben tartja,
Esküvését meggondolja,
Ha kárt vall is, azt meg nem szegi.
Az istentelent utálja,
Az istenfélőket szereti,
Őket tisztességben tartja,
Esküvését meggondolja,
Ha kárt vall is, azt meg nem szegi.
5
Azki pénzivel él híven,
Kölcsönád, de nem kér uzsorát,
Az ártatlan ember ellen,
Ajándékot ő nem vészen,
Azki így teszen, az megállhat.
Azki pénzivel él híven,
Kölcsönád, de nem kér uzsorát,
Az ártatlan ember ellen,
Ajándékot ő nem vészen,
Azki így teszen, az megállhat.
