Kosztolányi Dezső: A SZOMSZÉD
Mért van, hogy a te síró, keserű
búd mindenütt nyomomba szálldos?
Száz ember ríkat? Vagy csak egy magányos?
és minden nagyvárosban van nehány,
ki nélküled folyók mélyén aludnék?
És miért találsz mindig reám?
akiknek édes húrjaid búgása,
mely mondja: súly és teher az élet,
a terhek-terhe, kín és kő és mázsa.