József Attila: A PARADICSOM ÉLETTÉ LESZ
A vizek nyugtalanok lettek,
Különös zaj támadt a kertben,
Valami bántotta a kertet.
Hullámos, karcsú lebegőben,
Énekelt, úszott s hirtelen csak
Meghalt ott fönn a levegőben.
Kis homlokukat eltakarták,
A bogarak szívére köd jött
S a fűszálakat összemarták.
Melyet jószagú szellő ápol,
A harmatból a légy kimászott
S Isten eltünt a trónusáról.
Megsirassa szép, álnok testét.
S két ember - átkozták ők egymást
S zokogva már egymást keresték.