A Fraknóiak és a Pernsteiniek.
A Fraknóiak és a Pernsteiniek.
A «Magyar nemzetségi czimerek» cz. müben a 92. lapon a szerző a Héder nemzetség Pernstein ágának czimeréről értekezvén, az olvasó előtt akaratlanul az a kérdés merül föl, vajjon a Lazius állitása szerint 1446. évben örökös nélkül elhalt «Forchtensteini és Pernsteini Vilmos gróf» alatt nem-e az 1446-ban fiörökös nélkül elhalt Fraknói gróf Vilmos lappang, kinek ősei Spanyolországból költözvén be, nem származnak a Héder nemzetségből; továbbá vajjon a Héder-nembeli Pernstein-ágnak tulajdonitott czimer is nem-e más családra vonatkozik? Mert noha lehetséges volna, hogy a Pernstein-ág tagjai a stiriai Forchtenstein várát is birták, de az mindenesetre igen föltünő véletlen, hogy a magyarországi Borostyán egykori birtokosai közül, kik e váruk után vették föl a Pernstein nevet, az állitólag utolsó tag: Vilmos gróf 1446-ban, tehát akkor, midőn az utolsó Fraknói Vilmos gróf, halt meg.
Megjegyzendő, hogy egy Pernstein nevü vár Ausztriában is van, mely egy nagy területü uradalomnak volt székhelye, s azt a XIV. században a Walsee-család birta. Lazius, mint Nagy Iván mondja, a családok eredetét igen tévesen közli; tehát nincs kizárva, hogy a fenn érintett munkában is Lazius helytelen előadásával van dolgunk.
STESSEL JÓZSEF.
