2. Néhány szó a Büdi-család czímeréről. (Egy czímerrajzzal.)
2. Néhány szó a Büdi-család czímeréről.
(Egy czímerrajzzal.)
(Egy czímerrajzzal.)
Nagy Iván a Magyarország családairól írt jeles munkája II. kötete 280. lapján bevallja, hogy a Büdi-család czímerét meghatározni nem tudja, az ismeretlen lévén előtte s kételkedik azon, hogy azon pecsét, melylyel Büdi I. Mihály 1530-ban élt s mely tojásdad pecséten egy útasféle embert mutat, jobb kezében bottal, mig a háttérben hegyek s valamely falunak része látszik, a család czímere lett volna. Valóban e pecsét nem volt a család czímere soha.
Épen ezen I. Mihály, ki II. Lajos király özvegyének Máriának kedves, meghitt embere, s mint ilyen 1536 táján a munkácsi várnak királyi kapitánya s Beregmegyének főispánja, majd a munkácsi uradalom bérlője s haszonélvezője volt, egy egészen más czímerrel élt, valamint fiai II. Mihály és Farkas is. E Büdi Mihály a XVI. század közepén Miksa király rendeletéből, nem kis költséggel helyrehozván a vár ostromlása alkalmával a várossal együtt elpusztított régi r. kath. templomot, mint azt a bejáratnál a falba illesztett azonkorú kőtábla igazolja. Büdi Mihály is emlékül beillesztette a templom déli bejárata felett levő góth-keretű ablak felső részén a Büdi-család czímerét, mely maiglan is teljesen épen ott látható. Ez, mint a mellékelt rajz mutatja: egy három lóherlevelű koronából kiágaskodó egyszarvú. A czímert itt M. B. (Michael Büdi) betűk is környezik.
83Hasonló czímerét láttam a budai kamarai levéltárban levő egy 1575. évbn kelt okmányán is; mely szerint Büdi Mihály elismeri, hogy 20,000 frtnyi felvett zálogsommán visszabocsátja Nagy-Bereg és Vári mezővárosokat a királynak. Ez adatok kétségtelenűl megállapítják a XVI. század végén kihalt Büdi régi nemesi család czímerét.
LEHOCZKY TIVADAR.
