Csekenye.
Csekenye.
Középszolnokvármegyei kicsiny helység, melynek az oklevelekben alig van nyoma. Neve magyar eredetű. A Pannóniai Ének azt mondja, hogy «Az Chechen ewk chekewnek». A cseküszik, csekik – átgázol, átlábol; a cseke – gázló vagy láboló hely; nem más az, mint csekély, sekély, vagyis sekélyes hely: vadum. Csekenyét egy hegyi patak mossa, melynek 231sekélyes medrén cseke, vagyis gázló vezet. «A víznek csekléje, láboló gázolható helye vagyon», mondja Comenius Ámos Orbis pictusában, 1585-ből. A csekét így értelmezte Szikszai Lajos is. A nép ma is ismeri ezt a szót s használja ezeket: csekni, csökni, megcsökni: megkisebbedni. Megcsekett legény: alacsony, kicsi legény.* A hegyi patak partjain elterülő kis községnek nevét ez a fekvése magyarázza. Román neve Reghea = Regjá.
* V. ö.: Széchi K.: Pannóniai Ének, 65., 66., 67. l.
A hadi segedelemhez való hozzájárulásra Csekenyéről 1797-ben összeírták a következőket. Főbb birtokos: gr. Gyulai József, kisebb birtokos: gr. Földvári Ferencz; oláh kántor: Kretsun.* 1815 szept. 7. a csekenyei zsellérek arra kérik gr. Gyulai István és gr. Bethlen Ádámné prefectusait, hogy nyomorult sorsukra tekintettel, a vetőmag visszafizetését engedjék el.*
* Szv. lt.
* GKG. A. fasc. XIII. XIV.
A helység gör. kath. lakosai, a kiknek nincs templomjuk, ünnepnapokon egy faállványon levő csengőt húznak meg s erre más községbe mennek misét hallgatni. Lakosainak száma 1890-ben: 142; nyelvre nézve magyar 3, német 1, tót 1, oláh 429, egyéb nyelvű 15; vallásra nézve gör. kath. 127, gör. kel. 8, evang. reform. 2, izr. 5. Házak száma 32.
1895-ben gazdaságainak száma 35. Területe 355 katasztrális hold, a melyből legelő 202, szántóföld 81, erdő 32, rét 14, szőlő (parlag) 3, kert 2, terméketlen 21 hold.*
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 800 K. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 393 K. 26 f.
Határrészeinek is magyar neve van: Magyari-völgy, Kis-hegy, Cseres.
