BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A legfrissebb makrogazdasági mutatók alapján a magyar gazdaság teljesítménye három éve nem látott mértékben, az előzetes adatközlésnél is gyorsabban, 4,2 százalékkal növekedett 2017. első negyedévében az előző év azonos időszakához képest.
Ennek pozitívumai megjelennek a költségvetésben is, hiszen a foglalkoztatás és a fogyasztás bővülése nyomán folyamatosan emelkednek az adóbevételek, ami az államháztartás stabilitásához járul hozzá.
(13.00)
Ez egyben azt is jelenti, hogy az év egészére a tavalyi év közepén feltételezett 3,1 százalék helyett 4,1 százalékos gazdasági bővülés várható, az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél megőrzése mellett. Mindezek a kedvező reálgazdasági számok meghatározó részben a tavaly novemberi hatéves bér- és járulékcsökkentési megállapodásnak köszönhetőek. A tisztelt Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat a megállapodás hatásait vezeti át az idei költségvetésen, egyúttal lehetőséget biztosít számos szakterület többlettámogatására.
Így a kormány a költségvetési egyensúly megőrzése mellett javaslatot tett az ország versenyképességét, illetve az egészségügyi, oktatási és szociális területet érintő fejlesztések többletforrásának biztosítására, hazánk védelmi képességét és a magyar emberek biztonságát erősítő fejlesztések finanszírozására, és valóban, a tartalékok növelésére is, amelyeknek felhasználása nem kizárólag egy-egy minisztérium döntésétől függ, hanem nyilvános kormányhatározattal lehetséges, és ahogyan Hegedűs Lorántné képviselő asszony is mondta, az önkormányzatok is többletforrásokat kapnak, gondolok itt a bölcsődefinanszírozásra, illetőleg a településképi kézikönyvek megvalósítására is.
Azt tudom tehát a tisztelt Országgyűlés részére jelenteni, hogy a gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatottak számának és a reálbérek növekedésének köszönhetően ma arról folytathat vitát az Országgyűlés, hogy a többletbevételeket milyen többletkiadási célokra lehet felhasználni. A kormány egyértelmű javaslatot tett le az asztalra: alapvetően beruházási jellegű többleteket javasol a kormány, ez jelenik meg az önök előtt lévő költségvetésitörvényjavaslatban.
A törvényjavaslat eredeti változatához képest a Költségvetési bizottság mint az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága, összegző módosító javaslatot nyújtott be, amely mind a kiadások, mind a bevételek azonos összegű, mintegy 16 milliárd forintos növelését tartalmazza. Ennek a módosításnak a háttere a legújabb adatsor, amelyet mind a gazdasági növekedés tekintetében már ismernek, mind pedig az államháztartás első öthavi helyzetét illetően ismernek. Az első öthavi költségvetési adatok megint megerősítik a költségvetés stabilitását.
Így a Törvényalkotási bizottság által benyújtott indítvány értelmében pluszforráshoz juthatnak a helyi érdekű önkormányzati fejlesztések mintegy 4,7 milliárd forintos összegben, létrejöhet a népi kultúra finanszírozását célzó Csoóri Sándor Alap, illetőleg a Beruházás-előkészítési Alap is többletforrásokkal gazdálkodhat.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy megköszönjem az Országgyűlés bizottságainak, valamint minden képviselőnek a 2017. évi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadása érdekében végzett munkáját. Még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a módosítás megőrzi a kiszámíthatóság és a stabilitás értékeit. Egyértelmű a javaslatból: a költségvetési módosítás háttere hazánk növekvő gazdasági teljesítménye.
Mindezek alapján kérem, hogy a beterjesztett 2017. évi költségvetési törvény módosításához kapcsolódó összegző módosító javaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
