DR. LEGÉNY ZSOLT,
DR. LEGÉNY ZSOLT,
DR. LEGÉNY ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat célja, hogy a mezőgazdasági és halászati támogatásokkal kapcsolatos, a gyakorlatban felmerülő problémák egy részét orvosolja. Így például a gyakorlati jogalkalmazás során nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti bizonyítási eszközök köre nem teljes körű, abból hiányzik az NFA által megkötött megbízási szerződés, továbbá rendezetlen a földet vagyonkezelő költségvetési szervek jogutódlásának kérdésköre. Ugyanígy probléma az is, hogy a sokszereplős osztatlan közös tulajdonban álló földek a legtöbb esetben leküzdhetetlen nehézségek elé állítják az érintetteket. A javaslat benyújtója többek között ezeket a kérdéseket próbálta kezelni.
Az egyéni képviselői indítvány módosítani próbálja a jogszerű földhasználat igazolására vonatkozó előírásokat. A javaslat értelmében a jogszerű földhasználók köre kibővítésre kerül az NFA által kötött megbízási szerződéssel, továbbá az ingatlannyilván-tar-tásba bejegyzett vagyonkezelő jogutódjaként működő költségvetési szervvel. Végső esetben pedig igazolható a jogszerű földhasználat a jegyző által a kérelem benyújtására nyitva álló határidő alatt kiállított és a földhasználat tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal. Ezeket az új rendelkezéseket a 2014., 2015. és 2016. években beadott egységes kérelmekre induló eljárásokban, ügyekben is alkalmazni kell.
A szakmai szervezetek véleménye szerint az MVH-törvény javasolt módosításai ugyan támogathatók, de a javaslatnak az a része, amely a jogszerű földhasználatot a jegyző által kiállított, a terület használatának tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal is lehetővé teszi, nem csupán a földhasználati nyilvántartás alkalmazott rendszerét, hanem magukat a földforgalmi törvényeket is zárójelbe teszik, tehetik.
A javaslatnak a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló módosításaival kapcsolatosan pedig a megítélésünk vegyes, hiszen jó és rossz dolgokat, változtatásokat is tartalmaz a törvényjavaslat. Mindenképpen negatív előjellel értékelendő, hogy a javaslat egyértelművé teszi azt a jelenlegi dilemmát, hogy vajon a használati rendben minden tulajdonostárs hányadát külön kell-e feltüntetni. A javaslat ugyanis átírja a használati rend fogalmát, ami a jövőben a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak részére a tulajdoni hányaduknak megfelelő kijelölt területek elhelyezkedését jelenti. A módosítást szó szerint értve: minden hányadot külön kell majd feltüntetni, csíkozni.
A javaslat szerint ugyanakkor mellőzhető a használati megosztásról szóló megállapodás, ha a földrészlet teljes területét egyetlen személy használatába adják. Ez pozitívumként tekinthető, hiszen a hatályos szöveg alapján a mellőzésre csak akkor kerülhetne sor, ha egyetlen tulajdonostárs használná a teljes területet.
A javaslat feloldja továbbá a használati megállapodások egyhangú döntéshozatali rendben történő létrehozását, ami a sokszereplős osztatlan közös tulajdonban álló földek esetében leküzdhetetlen nehézségek elé állítja az érintetteket. A hatályos szabályozás egyhangú döntéshozatala helyett a javaslat a tulajdoni hányad alapján számított feles többségi döntéshozatali módra térne át azzal, hogy a döntéshez minősített többség szükséges, ha a használati rendre vonatkozó ajánlattal a tulajdonosok 10 százaléka nem ért egyet. Ez egy kisebbségvédelmi rendelkezés lenne, ha fogalmazhatunk így. A javaslat nem érinti a vélelmezett egyetértések rendszerét, ami még reálisabbá tehetné a használati megosztásról szóló megállapodás megköthetőségét.
Viszont nem foglalkozik a javaslat az aláírások kérdésével. A gyakorlati problémák miatt szükség volna ennek a módosítására is azért, mert az egyet nem értését aktívan kifejező tulajdonostárstól aligha várható, hogy a megállapodást aláírja majd.
Végezetül a javaslat szerint úgynevezett többlethasználati megállapodás csak olyan területre köthető, amelyre nézvést már érvényes használati rend létezik. A többlethasználati megállapodást a javaslat külön térképi kimutatáshoz köti. A többlethasználati megállapodás ellenértéke nem bérleti díj, tehát ahhoz nem kapcsolódik majd szja-mentesség.
A szocialista frakció azt gondolja, hogy ez az egyéni képviselői indítvány formájában benyújtott javaslat fontos gyakorlati problémákra akarja felhívni a figyelmet, ugyanakkor több megoldás vagy több módosítási szándék is vegyes megítélés alá esik, amit meglátásunk szerint - és ezt nagyon sok törvényjavaslatnál mondtuk már el - egy normális eljárási rendben, kormányzati törvényjavaslatként benyújtva annak a társadalmi-szakmai vitája során meg lehetett volna, meg lehetne előzni. Azt gondoljuk, ha nemcsak hozzákapnánk a rendszer egy-egy részéhez, hanem a rendszer egészét próbálnánk megváltoztatni akár egy konszenzuális megállapodással, ahol az ötpárti vagy szakmai szervezetekkel való egyeztetéssel történhetne ez a dolog, akkor mondjuk, jövő tavasszal egy olyan törvényjavaslatot lehetne behozni a Ház elé, amelyik gyakorlatilag széleskörűen tudná rendezni azokat a problémákat, amelyek az életből, a gyakorlatból jönnek. Éppen ezért az MSZP frakciója tartózkodni fog, mert többször elmondtuk már, hogy az egyéni képviselői indítvány formájában benyújtott javaslatokkal nem tudunk egyetérteni. Ez a javaslat sem rendezi teljeskörűen a problémákat. Azt gondoljuk, hogy ennél jóval több probléma van. A javaslatnak vannak támogatható elemei, viszont vannak benne olyan elemek is, amelyekkel nem tudunk egyetérteni, mert azt gondoljuk, hogy a gyakorlati problémákat nem oldja meg. Tehát ahogy említettem, elnök úr, az MSZP-frakció valószínűleg tartózkodni fog a szavazás során.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
