TASÓ LÁSZLÓ
TASÓ LÁSZLÓ
TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat számos esetben egyszerűsítést, észszerűsítést és dolgozóink védelmét segíti elő, olyan szabályokat fogalmaz meg, amelyek segítségével többek között a kiemelt jelentőségű közlekedésfejlesztési beruházások végrehajtása is tovább gyorsulhat, és olyan pontosításokat is megfogalmaz az előterjesztés, amelyek segítségével most még vitás eseteket tudunk feloldani akár a kisajátítás területén, akár a nyomvonal-meghatározás területén is utóbbi témakörre vonatkozóan, illetve számos olyan területen érinti a szabályozás világát, amely jó hír mindenki számára, aki valamilyen kapcsolatba kerül a szabályozással érintett területtel.
Többek között a rendelkezések egyik kiemelt célja a használtgépjármű-vásárlás biztonságának növelése érdekében a járműéletút-adatszolgáltatás kialakítása. A javaslat szerint az adott járművel kapcsolatban több szerv által nyilvántartott, releváns adatokat 2018. január 1-jétől szabadon lehet majd lekérdezni. Az állampolgárok egy egységes felületen keresztül egyetlen adatigénylési folyamat keretén belül díjmentesen férnek hozzá az adatokhoz.
Így a gépjárművásárlás során a vevő az adott gépjármű műszaki állapotáról közhiteles információt fog kapni, amelyek lefedik az egész életútját a járműnek egészen a gyártástól akár a bontási jegyzőkönyvig. A törvényjavaslat egyébként 11 jogszabály módosítását tartalmazza összességében, ezért is mondom, hogy egy komoly horderejű javaslatcsomagról van szó.
A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása a járműéletút-adatszolgáltatáson túl a közúti ellenőrzéshez kapcsolódóan megállapítja még a helyszíni bankkártyás bírságfizetés esetében jelentkező költségek elszámolási rendjét is. Tehát ez azt jelenti, hogy természetszerűen a kiszabott bírság megfizetésével kapcsolatban ez a költség a bírságoltat, a megfizetőt fogja érinteni.
2018. július 1-jétől a rendvédelmi szervek, a parkolási társaságok és az útdíjfizetésre jogosult szervezetek egy lehetőséget kapnak arra, hogy az ideiglenes rendszámtáblák jogosultjairól kapjanak egy egyértelmű adatszolgáltatást. Várhatóan ezzel fog csökkeni a rendszámokkal való visszaélés. Természetszerűen még ez nem tudja teljes mértékben kizárni, de reményeink szerint ez nagymértékben fogja csökkenteni.
A törvény módosításával 2017. április 1-jétől megteremtjük a lehetőséget arra is, hogy a kerékpárszállító eszközre szerelhető rendszámtábla a járműhöz kötötten, a járműhöz kiadott rendszámtáblán szereplő karaktereket tartalmazóan, különleges rendszámtábla formájában a járműnyilvántartás részét képezze. Egyszerűbben fogalmazva, a kerékpárszállító járműre is rakható lesz 2017. április 1-jétől is használható rendszám, nem kell leszerelgetni és átrakni. Ennek lehetőségét az április 1-jei határidő teszi majd lehetővé.
A törvényjavaslat az alapvető szabályok elfogadását teremti meg, és természetesen ehhez még meg kell alkotnunk majd a hozzá kapcsolódó részletszabályokat is.
A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításának indoka többek között, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény változott, és a törvénynek megfelelően állami vagyont csak az állam százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet kezelhet. Ez egy elég szigorú szabályozás, és itt azért is van ellentmondás, mert a GYSEV Zrt. kezel olyan állami vagyont, amely rendkívül kulcsfontosságú és rendkívül fontos Magyarország számára, viszont a GYSEV Zrt. nem százszázalékos állami tulajdonú cég. Ennek a szabályozásnak a módosításával lehetőséget teremtünk arra, hogy a GYSEV használhassa és kezelhesse az állami vagyont, megköthesse a vagyonműködtetési szerződéseket, és természetszerűen minden jogi háttér erre vonatkozóan kialakításra is kerül.
A törvény továbbá még azt is lehetővé teszi, hogy a közúti és a közforgalmú vasúti járművek esetében a biztonsági berendezésekhez kapcsolódó adatokat egy mértékben legyen lehetőségünk korlátozni. Ezzel kapcsolatban láthattunk már információkat és láthattunk félrevezető tájékoztatásokat, amelyek azt sugallták, hogy a szabályozás eltitkolhatja vagy elfedheti a műszaki adatbázissal kapcsolatban azokat a fontos információkat, amelyek eddig rendelkezésre álltak. Teljesen biztos, nagy biztonsággal mondhatom, hogy ez a szabályozás nem érinti azokat az információkat, amelyek egyébként a hírekben, illetve erre vonatkozóan utalásra kerültek. Természetesen csak azok a műszaki információk, azokkal az adatokkal kapcsolatos szolgáltatások lesznek tilthatóak és elfedhetőek, amelyeket nemzetbiztonság szempontjából vagy különleges érdek miatt korlátozni szükségesek. A lényeg, hogy a szabályozás nem érinti a közbeszerzés szabályrendszerét, így azok a vélemények, amelyeket eddig hallottunk, nem tudnak megülni.
A vasúti szabályozás területén az egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló törvény módosításában is rögzítjük, hogy mit kell bejelenteni a kötöttpályás egyéb közlekedési rendszerek működtetése során. Így többek között az alsó kötélvezetési sífelvonókkal kapcsolatban is van egy szabályozási módosítás benne, de lényegében nem változtat az alapvető irányultságán.
A tengelysúlymérő rendszer kiépítése folyamatban van, itt a határidők módosulnak, és 2017 februárjában tudjuk megkezdeni az előszűrést. Ezzel kapcsolatosan tudjuk megtenni azt is, hogy az objektív felelősségi elv alapján működő szankcionálás is később kerüljön bevezetésre. Ennek a határideje 2017 ősze.
A törvénymódosítás tartalmazza többek között azt is, hogy milyen a fejlesztési projektekért felelős szervezet feladatmegosztása, és egyértelműsíti azt is, hogy ki a fejlesztési közreműködő.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosításának indoka többek között az, hogy a magyar állam átvette a fővárosi közlekedés bonyolításának egy részét, és ennek következtében szabályok változhatnának, viszont korlátok nem engedik létrehozni azt az állapotot, amely segítségével a szolgáltatók továbbra is igényelhessék a szociálpolitikai kedvezményeket. Tehát a szociálpolitikai menetdíjkedvezmény támogatásához, annak igénybevételéhez szükséges a szabályrendszer módosítása.
Az imént említettem a bevezetőmben, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetében újabb gyorsításra van szükség. Az előző évben, június hónapban a magyar parlament elfogadta az első úgynevezett gyorsító csomagot, amelynek segítségével a korábbi hat és fél éves előkészítés kettő évre szűkült le. Most egy újabb eljárás keretében és két módosítással szeretnénk tovább gyorsítani ezt a lehetőséget, hiszen a célunk az, hogy a közlekedésfejlesztés beruházásai minél korábban, minél gyorsabban tudjanak megvalósulni.
(12.10)
Ebből a szempontból két igazán jelentős területen történik változtatás. Az egyik a kisajátítási eljárással kapcsolatban tesz egyszerűbbé szabályokat; a másik pedig a nyomvonalak kialakításával kapcsolatban határozza meg az új szabályokat. Összességében valamennyi javaslatunk, mint ahogy mondtam is, az egyszerűsítés és az észszerűsítés irányába viszi el a jelenlegi szabályozást.
A légi közlekedésről szóló törvény módosítása technikai jellegű módosítás, és a vízi közlekedésről szóló törvényjavaslatban is, egyértelműen a munkavállalók oldalán állva, a munkaidő védelmét és a munkaidővel kapcsolatos szabályozást tesszük konformmá az unióssal, és természetszerűen ilyenkor is figyelembe vesszük a magyar szabályozást.
Tehát valamennyi módosítási javaslatunk, amely benne van a tizenegy módosításban, összességében észszerűsítésről szól, egyszerűsítésről szól, a dolgozók védelméről, és arról, hogy minden beruházásunk időben és megfelelő sebességgel tudja szolgálni a gazdaság fejlődését és a magyar emberek boldogulását. Tisztelettel köszönöm a szót, elnök úr.
