DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. …a központi közigazgatás területén kormányrendeleti szinten megtörtént. Azonban az átcsoportosítással érintett feladatok pontos meghatározása és a felelősségi körök elhatárolása egyes esetekben szükségessé teszi a törvényi szintű módosításokat is. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a belügyi ágazat tekintetében tesz javaslatot a legszükségesebb változtatásokra, amelyek a következők.
Az első: a kormányzati szerkezetátalakítás keretében megosztásra kerültek a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatok. A jövőben a belügyminiszter a büntetés-végrehajtásért való felelőssége keretében megszervezi és irányítja a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet. Az igazságügyi miniszter pedig a belügyminiszter feladatkörébe tartozók kivételével ellátja a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatokat, és előkészíti a pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozó jogszabályokat. A szervezeti átalakítás keretében azon pártfogó felügyelői tevékenységi körök kerülnek a belügyminiszter irányítása alá, amelyek a szabadságvesztés büntetést töltő elítéltekhez, illetve azok szabadulása utáni társadalomba való visszailleszkedéséhez kapcsolódnak. A büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenység, illetve az ilyen tevékenységet végző pártfogó felügyelők a büntetés-végrehajtás szervezetébe integrálódnak a tevékenységük hatékonyabb ellátása érdekében. Ennek alapján a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységnek minősülnek a feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítésével, feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelettel, a szabadulást megelőző börtönpártfogolással, valamint a szabadulást követő utógondozási tevékenység ellátásával kapcsolatos feladatok.
A szervezeti átalakítás szükségessé teszi a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosítását. Ennek oka egyrészt a büntetés-végrehajtási szervek és a pártfogó felügyelők új szervezeti keretek közötti együttműködése, másrészt pedig a kormány és az érintett miniszterek számára biztosított szabályozási felhatalmazás. Az új típusú feladatellátásra figyelemmel ugyanakkor módosítani szükséges a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvényt, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt is. Ennek oka, hogy a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet folytató pártfogó felügyelők a jövőben is kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak, viszont a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény jelenleg csak az igazságügyi szolgálatok pártfogó felügyeleti szolgálatánál működő pártfogó felügyeletekre tartalmaz rendelkezéseket.
A második rész: az anyakönyvi eljárásról szóló törvény számos egyedi ügyben, így például névváltoztatási ügyekben telepít döntési hatáskört miniszteri szintre. E hatáskörök címzettje az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter. A törvényi szinten történő hatáskör-telepítés azonban egyrészről a kormányt korlátozza a szerkezetátalakítási szabadságában, másrészt e hatáskörök jellege és jelentősége sem indokolja, hogy ezekben az ügyekben minisztériumi szinten történjen a döntéshozatal. Ezért a jelen javaslat a hatáskörök címzettjének meghatározását kormányrendeleti szintre utalná, és egyúttal átvezetné a módosítást az anyakönyvi eljáráshoz kapcsolódó törvényekben is.
(13.40)
A harmadik része: annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatás szervezésével foglalkozó szervezet esetleges átalakítása ne igényeljen későbbi törvénymódosítást, a közfoglalkoztatási törvény munkaügyi kirendeltségekhez és munkaügyi központokhoz feladatot telepítő szabálymódosítása is megtörténik azzal, hogy a törvény az eljáró szerveket általános megnevezéssel tartalmazza.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot támogassa. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
