DR. MENGYI ROLAND
DR. MENGYI ROLAND
DR. MENGYI ROLAND (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a mai napon történelmi jelentőségű törvényt fogadhatunk el. Nemcsak azért, mert az eddigi mentő intézkedések és törvények betetőzéseként a Kúria döntése alapján hathatós és kézzelfogható segítséget nyújthatunk a bajba jutott devizahiteleseknek, hanem azért is, mert érvényre juttathatunk egy olyan törvényt és törvényi szintre emelhetünk egy olyan filozófiát, amely arról szól, hogy egy hazai pénzintézet sem engedheti meg magának, hogy tisztességtelenül viselkedjen az ügyfelekkel, az ügyfeleivel, a magyar emberekkel. Nem engedheti meg magának, hogy az információs és erőfölényével, valamint érdekérvényesítő képességével visszaéljen az ügyfelek rovására, majd álszent módon a felelősséget szétterítve azt állítsa, hogy egy szerződésmódosításhoz természetesen mindenki beleegyezésére szükség van, szükség volt. Nem engedheti meg magának, hogy ezt követően trükkök százait bevetve, egyoldalúan módosítgassa a feltételeket, emelje a kamatot, emelje a törlesztőrészletet, ha gyengül a forint, de elfelejtse csökkenteni, amikor erősödik. Ez az a magatartásforma, ez az a hozzáállás, amelyből a továbbiakban, köszönjük szépen, nem kérünk.
De, tisztelt képviselőtársaim, nem volt ez mindig így. Voltak olyan évek, évtizedek Magyarországon, amikor gondolni sem mertük, hogy a kormánynak, a minket, magyar embereket képviselő kormánynak bármi ráhatása lehetne, lehetett volna a pénzintézetekre. Egy olyan érzet élhetett bennünk, hogy a pénzügyi világ, a bankok valami misztikus, az államtól független hatalmat képviselnek, olyan hatalmat, amelyet a kormány is legfeljebb csak óvatoskodó kérelemre emlékeztető módon, egy semmire sem kötelező etikai kódex formájában mer egyáltalán megszólítani. És hogy miért? Talán mindannyian emlékszünk, hogy nem szabad magunkra haragítani a pénzpiacot, nem szabad, hogy a bankok megorroljanak ránk, és így tovább.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hagyhatjuk, hogy a pénzintézetek riogassanak bennünket, ugyanis még mindig az itt élő emberek pénze fekszik a bankoknál, ugyanis ideális esetben a felállás úgy néz ki, hogy az ügyfél rábízza a bankra a pénzét, amely azt tisztességesen és a szabályokat betartva felhasználja, forgatja, befektet, hitelez belőle. Nem a tisztességes hasznot vitatjuk el, nem azt kell elvitatnunk, hanem azt állítjuk, hogy itt az ideje, hogy a pénzintézeteink, legyenek azok akár magyar, akár külföldi tulajdonban, fair módon viselkedjenek az emberekkel.
Tisztelt Ház! Ne felejtsük el megemlíteni, hogy a devizahitelek elszabadulása a Gyurcsány-, Bajnai-kormányoknak az egyik legnagyobb bűne. Ebben az időben 140-szeresére nőtt a magyar lakosság devizaadóssága, félmillió magyar család otthonára került jelzálog, veszélybe sodorták több százezer magyar család otthonát, megélhetését, létbiztonságát.
Emlékeztetni szeretnék, hogy nem ma kezdődött a devizahitelesekkel kapcsolatos törvényhozói munka, számos intézkedést hoztunk a második Orbán-kormány megalakulásától kezdve is. Az otthonvédelmi akcióprogram keretében eddig több mint 500 ezer család jutott valamilyen formában segítséghez, 170 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével, több mint 165 ezren jelentkeztek eddig az árfolyamgát intézményébe, közel 7500-an ajánlották fel ingatlanjaikat a Nemzeti Eszközkezelőnek, míg 150 ezer családnak nyújt érdemi védelmet a kilakoltatási moratórium. 2013. november 5-én kivételes sürgősséggel további intézkedéseket fogadtunk el. A törvény módosítása a folyósításkor 20 millió forint feletti összegű, illetve 90 napot meghaladó késedelembe esett hitelszerződések esetében is megteremtette az árfolyamgátba való belépés lehetőségét. Ezenkívül az Országgyűlés a kilakoltatási moratórium időszakát is április 30-ig meghosszabbította, majd tudják, az új parlament is ezzel kezdte a munkáját.
Most pedig kérem, engedjék meg, hogy emlékeztetőül szóljak a törvényjavaslatról és azokról a módosító indítványokról, amelyekhez mindannyiuk támogatását kérem. A kormány 2014. június 27-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslatot, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről címmel. A jogalkotó az Alkotmánybíróság felhatalmazásával lép be immár ezekbe a szerződésekbe. A kérdés rendezését a hitelesek már régóta várták a kormánytól, amelyhez így már minden jogalapja megvan.
(10.20)
A javaslatnak három pillére van. Ezek közül az első az árfolyamrés kérdése. Itt mérlegelésre nincs lehetőség, a Kúria egyértelműen rögzítette, hogy semmis az a kikötés, mely szerint a kölcsönt a felvételkor a deviza vételi, visszafizetéskor a deviza eladási árfolyamán kell számolni. Ennek helyébe a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama lép. Ez azért fontos, mert ebben a kérdésben nem az egyénnek kell pereskednie, hanem az állam írja elő az átszámítási kötelezettséget. A bankoknak ezt a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül kell elvégezniük. Az átszámítás jogszerűségét a Magyar Nemzeti Bank mint bankfelügyelet hivatalból ellenőrizni fogja. Az ősszel benyújtandó jogszabálycsomag már tartalmazni fogja az árfolyamrés konkrét elszámolását, vagyis azt, hogyan kell a fogyasztókkal elszámolni.
A javaslat második pillére az egyoldalú szerződésmódosítások ügye. Itt érdemes felidézni, hogy a gazdasági válság időszakában a bankok egyoldalúan emelték a kamatot, a költséget és a díjakat. Az egyoldalú szerződésmódosításra elviekben van lehetőség, de annak van egy feltételrendszere, és a jogegységi határozat is tételesen felsorolja ennek elemeit. Le kell szögeznünk, hogy a szerződésmódosítások csak akkor tisztességesek, ha ezeknek a feltételeknek maradéktalanul megfelelnek, megfeleltek. Az eddigi gyakorlattal ellentétben most a bankokra hárul a bizonyítási teher, hogy igazolják, az általuk végrehajtott módosítások megfelelnek ezeknek a feltételeknek, ezeknek az elveknek.
A szabályozással sikerül elkerülni, hogy több százezer per zúduljon a bíróságokra. Irányadók természetesen a polgári perrendtartás szabályai lesznek, de azzal, hogy ezekben az ügyekben a tervezet rövidebb határidőket és gyorsabb eljárást rögzít, és kizárólag a már említett klauzulák tisztességéről lehet majd vitát folytatni.
Az előterjesztés harmadik pillére a folyamatban lévő eljárások, árverések, perek és végrehajtási eljárások felfüggesztése. Ennek oka, hogy nem lehet senkit olyan helyzetbe hozni, hogy miközben folyamatban van egy elszámolási vita, elárverezzék a biztosítékait.
És most nézzük pár gondolatban a módosító indítványokat! A Rogán Antal és Rubovszky György képviselőtársaim által jegyzett indítvány szerint a Ptk. elévüléssel kapcsolatos szabályait a fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelésekkel kapcsolatban úgy kell értelmezni, hogy ezek a követelések a szerződés alatt nem évülnek el, hanem azok elévülése a szerződés megszűnésével kezdődik. Hiszen tudjuk, alapesetben az elévülés öt évet jelent a polgári törvénykönyv szerint, a módosítás ugyanakkor ezt felülírja a kölcsönszerződések esetében, vagyis azokra a devizahitelesekre is vonatkozik a devizahiteles törvényjavaslat, akik 2009 előtt vettek fel devizahitelt, de a szerződésük még nem járt le. Így például egy olyan devizahiteles, aki 2004-ben vette fel a hitelét, tízévnyi árfolyamréssel és kamatemeléssel levont pénzre számíthat. Minderre azért van szükség, mert meg kell akadályoznunk, hogy azok a bankok több ezer devizahiteles esetében azzal bújjanak ki a kompenzáció alól, hogy ügyfelük szerződése elévült.
A Törvényalkotási bizottság által beadott módosító indítvány értelmében csak 2004. május 1-je után felvett hitelekre vonatkozóan lesz érvényes a törvény, az az előtt felvett fogyasztói kölcsönökre nem. Ennek az az oka, hogy ekkor léptünk be az Európai Unióba, így bizonyos, a tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelvek és európai bírósági határozatok ettől az időponttól kezdve számítanak kötelezőnek jogrendszerünkben.
Az indítvány többi része lényegében annak próbálja elejét venni, hogy azok a devizahitelesek, akik a Kúria döntésének következtében jogi úton kívánják majd érvényesíteni igazukat, mindenféle bürokratikus és eljárási akadályokba ütközzenek. Így nem lehet játszani a hitelesek idejével, hiszen sok emberről van szó, akik nagy bajban vannak. Hogy néhányat említsek: a módosítás egyértelműsíti, hogy az államot ezekben a perekben a nemzeti fejlesztési miniszter képviseli. Nem enged meg olyan jogintézményeket, mint a csatlakozó fellebbezés vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelem, amelyek lassító tényezők lehetnének. Speciális, gyorsító jellegű szabályokat fogalmaz meg a kézbesítéssel kapcsolatban, ésszerűsíti a keresetek benyújtását, elválasztva a forint- és devizahiteles szerződésekre vonatkozó határidőket. Néhány rendelkezés egyértelműsítő jellegű, például annak az elvnek törvénybe iktatása, hogy amennyiben a kereset nem alapos - magyarán szólva: tisztességtelen -, a bíróság a keresetet elutasítja.
Végül az utolsó, 19-21. pontok azokra a bankokra vonatkoznak, amelyek még most is úgy gondolják, hogy a Kúria döntése után van joguk egyoldalúan kamatot emelni. A módosítás kimondja, hogy 2014. június 17. előtt közzétett kamatemelésről, költségemelésről vagy díjemelésről szóló hirdetményt vissza kell vonni, ha pedig ez alapján már történt törlesztés, akkor az ügyfél számára ezt jóvá kell írni. Magyarán, a bankoknak ezt az összeget vissza kell fizetni; legalábbis nem túl elegáns a Kúria döntésének másnapján, amikor is kimondta, hogy a bankok tisztességtelenül viselkedtek, hogy egy pénzintézet képes egyoldalúan kamatot emelni.
A javaslat a reményeink szerint új korszak kezdetét jelenti. Tisztességtelen bankok után eljöhet a tisztességes bankok ideje, amelyben az emberek pedig nem lesznek kiszolgáltatva az erőfölényükkel visszaélő pénzintézeteknek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekre a szempontokra figyelemmel kérem, önök is támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
