DR. MOLNÁR ATTILA
DR. MOLNÁR ATTILA
DR. MOLNÁR ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény átfogó módosítását az ezen törvény 2011. évi felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1156/2011. kormányhatározat által előírt felülvizsgálat tette szükségessé. A tárgybeli törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény koncepcionális módosítását, ennek keretében különösen az elektronikus ügyintézés új alapokra helyezését, a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával kapcsolatos törvénymódosításokat, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben előírt, az esélyegyenlőségi program készítésére vonatkozó határidő meghosszabbítását és az esélyegyenlőségi szakértőket érintő módosítását, valamint a vízügyi igazgatási szervek irányításának átalakításáról szóló egyes törvények módosítását tartalmazza.
Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Ket.-re vonatkozó koncepcionális módosításokra kitérjek. Az alapelvi rendelkezéseinek körében a Ket. a rendeltetésszerű hatáskörgyakorlás, a szakszerűség, az egyszerűség és az együttműködés elve mellett az ügyfelek, köztük nem utolsósorban a vállalkozások érdekében előírja, hogy a hatóság ügyintézőjének jóhiszeműen, az ügyfél jogait és jogos, ideértve gazdasági érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia. Alapvető változás a javaslatban, hogy az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jétől 30 napról 21 napra csökken. Szintén alapvető fontosságú módosítása a javaslatnak, hogy 2014-től az ügyintézési határidő jogtalan túllépésével, az ügyfélnek okozott károk, hátrányok csökkentése érdekében, a Ket. a hatályos szabályozás logikáját megfordítva, általánosan a “hallgatás beleegyezés” szabályának alkalmazását írja elő arra az esetre, ha a hatóság vagy a szakhatóság az ügyintézési határidőn belül nem hoz döntést, illetve nem ad ki állásfoglalást. Ettől a javaslat alapján törvény, kormányrendelet térhet csak el.
A hatósági eljárások indokolatlan elhúzódásának megelőzése érdekében a Ket. előírja, hogy az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt csak kivételesen indokolt esetben hosszabbíthatja meg, és az erről szóló végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölnie. Az eljárások felgyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében a Ket.-módosítás arra az esetre, ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, megvonja a felügyeleti szervtől az új határidő megállapítására vonatkozó mérlegelési lehetőséget, ehelyett kötelezően soron kívüli eljárásra való utasítást ír elő. Mindez csökkenti a felügyeleti szerv munkaterhét is, hiszen nem kell vizsgálnia a döntés-előkészítés mértékét, ami az ügy részletesebb megismerését feltételezné.
Lehetőséget kapnak az ágazati jogszabályok arra, hogy kizárják a Ket. általános ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat szabályozó rendelkezését. Ez különösen a szakhatósági eljárások esetén nyerhet jelentőséget, hiszen e lehetőség alkalmazásával elérhető, hogy egy adott hatósági alapeljárás időtartama ne hosszabbodjon meg a szakhatósági eljárás időtartamával. A belföldi jogsegéllyel kapcsolatban az adatszolgáltatásra nyitva álló határidő tekintetében a módosítás a megkeresés tartalma által ténylegesen felmerülő időigény alapján történő differenciálást alkalmaz. Az ügydöntő hatóságok felelősségi körének erősítése érdekében, jogszabályban meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mérlegelheti a szakhatóság megkeresését, ami különösen a másodfokú eljárások elhúzódását akadályozhatja meg, hiszen a hatóságnak csak azt a szakhatóságot kell megkeresnie, amelynek állásfoglalását érinti a fellebbezés.
Jogszabály a tényállás tisztázása, valamint az ügyfél jogának, jogos érdekének védelme és előmozdítása érdekében az eljárás és a hatósági ellenőrzés során együttműködési kötelezettséget írhat elő a feladat- és hatáskörükben érintett hatóságok részére, nevesítve ennek egyes formáit és elmulasztásának szankcióját.
(8.40)
A Ket. kiegészül a hatósági szerződés általánosan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó szabályokkal. A módosítás alapján továbbá a hatósági szerződés megszegése esetén a hatóság a végrehajtás elrendelése helyett közérdek esetén a hatósági szerződés módosítását is kezdeményezheti.
A javaslat újraszabályozza a hatósági ellenőrzés, a végrehajtás és az eljárási költségek szabályait is. Előbbi körben generális jelleggel előírja ellenőrzési terv készítését és nyilvánosságra hozatalát a hatóságok számára. A hatósági ellenőrzések kapcsán a javaslat továbbá racionalizálja, hogy mely esetekben nem előzheti meg a jogkövető magatartásra való figyelemfelhívás tényleges hatósági jogkövetkezmények megállapítását.
Az anyagi jogi bírságolás keretjellegű szabályozásának hiánya partikuláris szempontrendszerek érvényesülését eredményezte, ezért a javaslat keretszabályokkal biztosítja, hogy egységes dogmatikai alaphoz igazodjon az ágazati bírságolási rendszer. Fontos eleme még a javaslatnak, hogy az egyenlő bánásmód követelményének hathatósabb érvényesítése érdekében az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárására vonatkozó szabályokat egy önálló fejezetben, a X/A. fejezetben tartalmazza a javaslat.
A javaslat továbbá az eljárási költségek előlegezésével és viselésével kapcsolatban a jelenleginél sokkal részletesebb szabályozást alakít ki, mivel azok korábban elnagyolt szabályozást tartalmaztak. És ahogy az államtitkár asszony is említette az expozéjában, és a bizottsági vélemény ismertetésénél jeleztem én is, talán az egyik legfontosabb eleme a javaslatnak az elektronikus ügyintézésről szóló szabályozás, amely a hatósági ügyintézés reformját szolgálja. Olyan technológiasemleges szabályozást valósít meg, amely biztosítja a jogszabály időtállóságát, a műszaki fejlődés ellenére is.
A módosítás alapján a szabályozott ügyintézési szolgáltatások közül egyes szolgáltatásokat az állam kötelezően biztosít. Ez egyrészt lehetővé teszi a meglévő infrastruktúrák, például központi rendszer további alkalmazását, másrészt ennek köszönhetően a szabályozás kontrollált piacnyitást tesz lehetővé.
A javaslat, mint említettem, egyik és talán legfontosabb eleme az elektronikus ügyintézésről szóló szabályozás. Ennek elsődleges célja az, hogy rögzítse a polgárokat és a vállalkozásokat megillető garanciákat, és az elektronikus ügyintézéseknek olyan alapvető jogszabályi intézményeket biztosítson, amelyek lehetővé teszik a polgárok és a vállalkozások valós igényeinek felmérését és rugalmas kiszolgálását.
A szabályozás logikája nem az állami tulajdonban lévő infrastruktúrára vagy az állam által nyújtott egyes szolgáltatásokra épül, a fókusz az eljáráson van. A szabályozás úgy lett megfogalmazva, hogy ha ez a szabályozási modell sikeres, egyes nem állami vagy nem önkormányzati elektronikus ügyintézés során, így különösen közüzemi szolgáltatók, hitelintézetek, biztosítók és biztosításközvetítők körében is alkalmazni lehessen, az ügyfelek érdekeit egyértelműen szolgálja, és az érintett piaci szolgáltatók számára jelentős többletköltséggel nem jár, az általuk biztosítani kívánt elektronikus ügyintézés körében a meglévő rugalmasságukat nem veszélyezteti.
Az elektronikus kapcsolattartás ösztönzésének egy új eleme, hogy a törvény lehetővé teszi az ügy elektronikus dokumentumon történő intézését abban az esetben is, ha az ügyféllel papír alapon történik a kommunikáció, azaz szükségtelenné válik a papírhoz való ragaszkodás. Ennek következményeként a határozat is elektronikusan hozható meg, az ügyfél hiteles papírmásolatot kap. Egyszerűbbé válik a beérkező irat selejtezése is, azaz a hosszabb távú megőrzési, irattározási kötelezettség is csak az elektronikus iratokra vonatkozik, ami az adminisztrációs terhet jelentősen csökkentheti.
Lényeges új elem az írásbelinek nem minősülő nyilatkozatra épülő ügyintézés lehetőségének megteremtése. Ez túlmutat az elektronikus ügyintézésen, mert az elektronikus nyilatkozattételen - például egy párbeszédes informatikai rendszerben megadott adatokon - túl az érdemi telefonos ügyintézésnek is megteremti a jogi alapjait. Az ügyintézés lényegesen egyszerűbbé válása a felhasználói igénynek és ezáltal magának a felhasználásnak a növekedését eredményezi.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat szorosan illeszkedik a nemzeti együttműködés programjához is, ezt az államtitkár asszony is említette az expozéjában, amelyben a kormány vállalta, hogy a közigazgatás rendszerét az ésszerűség útjára tereli; a közjó szolgálatába állítja; a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket határozott lépésekkel mérsékli; és ezzel összhangban elsősorban az elhivatottság és szaktudás bázisára alapozva javítja a közszolgáltatások színvonalát annak érdekében, hogy azok hozzájárulhassanak hazánk gazdasági és társadalmi versenyképességének javításához.
Ezzel összhangban a törvényjavaslat célja a hatósági ügyintézés gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése mind az ügyfelek, mind a hatóságok oldaláról; az ügyfelek választási lehetőségeinek bővítése; a magas színvonalú hatósági feladatellátás kereteinek biztosítása, megerősítése; továbbá általánosan olyan rendelkezéseknek a Ket.-be történő beépítése, amelyek a szabályozás modernitását, fejlesztését, kiszámíthatóságát, valamint a működés hatékonyságának növelését szolgálják.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Jó szívvel ajánlom önöknek a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
