DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény mindenkori módosításának a jelentőségét az adja, hogy a közigazgatási szervek hatáskörébe évente több millió ügy tartozik. A 2011. május 20-án elfogadott 1156. számú kormányhatározat rendelkezett a 2011. évi felülvizsgálattal kapcsolatos feladatokról, és a javaslat ennek eleget kíván tenni.
Alapvető fontosságú, hogy a közigazgatás gyors, egyszerű, az állampolgárok számára is áttekinthető eljárás keretében működjön, biztosítva a törvények és a szakmai szempontok következetes megtartását. A közigazgatási jog normarendszere és szabályozási szintje jellemzően eltér más jogágakétól, így mindenekelőtt a polgári és a büntetőjog körében megszokottól. Az utóbbi jogágaknál viszonylag korán kialakultak az átfogó jellegű anyagi jogi kódexek, illetőleg sor került az eljárási szabályok egyetlen törvényben való összefoglalására.
Ma már úgyszólván minden demokratikus jogállamnak van közigazgatási eljárási törvénye, ugyanakkor ezek a törvények mind a szabályozás terjedelme, mind pedig jogi jellege tekintetében elég nagy eltéréseket mutatnak. A hét évvel ezelőtt megalkotott törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény felülvizsgálata szorosan illeszkedik a nemzeti együttműködés programjához is. Ha Lamperth Mónika képviselőtársam elolvasta volna a nemzeti együttműködés programját, nem jutott volna el odáig az expozéjában, hogy szakmai törvény keretében vezérszónokként egy olyan propagandaszöveget engedett meg magának, amely véleményem szerint nem illeszkedik a mai naphoz, illetőleg ennek a törvénynek a tárgyalásához.
Engedjék meg, a nemzeti együttműködés programjából néhány gondolatot ismertessek, és ajánlom mindenkinek a figyelmébe, mert a H/47. irományszámon bárki elolvashatja: “A nemzeti együttműködés rendszere gyökeres, alapvető változásokat követel a kormányzás minden fontos területén. A jövőben a politikának magáncélok és -érdekek helyett a közös célokat és érdekeket kell szolgálnia. Olyan kormányra és kormányzásra van szükség, amely ismét az emberek és a mindennapi élet problémái felé fordul, és közös nemzeti ügyeink képviseletén alapszik.”
Majd folytatja, hogy az államnak pártatlannak kell lennie: “Ha az állam részrehajló, és magánérdekek kiszolgálójává alacsonyodik, a magánérdekek foglyává teszi a törvényhozást, akkor saját működésének értelmét számolja fel. Ha az állam azt akarja, hogy tiszteljék, akkor tiszteletre méltónak is kell lennie. A nemzeti ügyek kormánya ezért helyre fogja állítani a magyar állam tekintélyét. Közigazgatási rendszerét az ésszerűség útjára tereli és újra a közjó szolgálatába állítja. A bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket határozott lépésekkel mérsékli”. Ezt azért tartottam fontosnak felolvasni, mert végül is ennek szellemében alkotódott meg ez a törvény, illetőleg a 2004. évi törvény felülvizsgálata.
2010 tavaszán hozzáláttunk a magyar közigazgatás, a magyar állam újjászervezéséhez.
(10.30)
A Magyary Zoltán nevéhez fűződő program eredményes végrehajtása szempontjából rendkívül fontos, hogy illeszkedjen az új alaptörvényhez. Magyarország új alaptörvénye ugyan 2012. január elején lép hatályba, de a kormányzatnak már most annak szellemében kell megfogalmazni céljait és törekvéseit. A cél az, hogy a Magyary-program egy folyamatosan frissülő, a kor követelményeihez és céljaihoz igazodó cselekvési program legyen, amely prognosztizálhatóvá teszi a közigazgatás fejlesztését. A Magyary-program ugyanis négy területen fogalmaz meg koncepciót: a szervezeti fejlesztés, a közigazgatási feladatok, a közigazgatási eljárás szabályozása és a személyzeti kérdések területén.
Felvetődik a kérdés, hogy mire jó a közigazgatás. A közigazgatás nem pusztán mechanikus végrehajtás, hanem a jó célra irányuló cselekvés, a közjó megteremtése. Az erős ország megteremtését a közigazgatás is elősegítheti, ha segíti a nemzetet abban, hogy versenyképes, szolidáris és áttekinthető legyen. A Magyary-program közelebb visz a jó államhoz, a program a közigazgatás átalakításának kovásza, amely valóra válthatja Magyary Zoltán vízióját az alkotmányozással egybekötött közigazgatási reformról. A jelen törvény módosításának célja a közigazgatás rendszerének átalakítása, az ésszerűség útjára terelve a közigazgatást, és színvonalának emelésével hozzájárulni a gazdasági és társadalmi versenyképesség növeléséhez, az adminisztratív terhek csökkentéséhez.
A javaslat - elsősorban a gyakorlati jogalkalmazás tapasztalataira támaszkodva - az alábbi főbb területeken módosítja a közigazgatási hatósági eljárás szabályait. Meghatározott ügyekben jogszabály ezentúl nemcsak általános ügyféli jogállást, hanem egyes ügyféli jogosultságokat is biztosít azoknak a civil szervezeteknek, amelyeknek nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. Az ügyintézési határidő kapcsán lehetőséget kapnak az ágazati jogszabályok arra, hogy kizárják a Ket.-nek az általános ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat szabályozó rendelkezését, ugyanis az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jétől 30-ról 21 napra csökken. Szintén 2014-től az ügyintézési határidő jogtalan túllépésével az ügyfeleknek okozott károk, hátrányok csökkentése érdekében a Ket. a hatályos szabályozás logikáját megfordítva általánosan “a hallgatás beleegyezés” szabályának alkalmazását írja elő arra az esetre, ha a hatóság vagy a szakhatóság az ügyintézési határidőn belül nem hoz döntést, illetve nem ad ki állásfoglalást. Ettől a javaslattól a javaslat alapján törvény vagy pedig kormányrendelet térhet el. Ezért a javaslat előírja, hogy a hatóság ügyintézőjének jóhiszemű módon az ügyfél jogait és jogos - ideértve gazdasági - érdekeit is szem előtt tartva kell eljárnia. A javaslat alapján jogszabály a tényállás tisztázása, valamint az ügyfél jogának, jogos érdekének védelme és előmozdítása érdekében az eljárás és a hatósági ellenőrzés során együttműködési kötelezettséget írhat elő a feladat- és hatáskörükben érintett hatóságok részére, nevesítve ennek egyes formáit és elmulasztásának szankcióit.
A törvény kiegészül a hatósági szerződés általánosan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó szabályokkal. A módosítás egyértelművé kívánja tenni a hatósági ellenőrzés kereteit, meghatározva annak elsődleges, valamennyi eljárásban érvényesülő szabályait, szabályozza továbbá a közigazgatási bírságolás általános eljárási kereteit is, és átfogóan módosítja a végrehajtási eljárásról szóló fejezetet. Újraszabályozza az eljárási költségekről szóló fejezetet, és az eljárási költségek előlegezésével és viselésével kapcsolatban a korábbinál részletesebb szabályozást alakít ki.
A Ket. kiegészül az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére irányuló eljárás szabályait rendező fejezettel, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése érdekében az egyenlő bánásmód hatósági eljárására vonatkozó szabályokat a Ket. önálló, X/A. fejezete tartalmazza. A Ket. módosításához szorosan kapcsolódik a miniszteri, hatósági hatáskörök felülvizsgálata.
Végezetül, az elektronikus ügyintézésről is szólnék néhány mondatot, mert az elektronikus ügyintézés átalakítására vonatkozó szabályozási modellben meghatározott cél is megvalósul. Ugyanis az elektronikus ügyintézésről szóló szabályozás a hatósági ügyintézés reformját szolgálja; olyan technológiasemleges szabályozást valósít meg, amely biztosítja a jogszabály időtállóságát a műszaki fejlődés ellenére is. A módosítás alapján a szabályozott ügyintézési szolgáltatások közül egyes szolgáltatásokat az állam kötelezően biztosít, ez egyrészt lehetővé teszi a meglévő infrastruktúrák, például a központi rendszer további alkalmazását, másrészt ennek köszönhetően a szabályozás kontrollált piacnyitási lehetőségét is.
Tisztelt Országgyűlés! Ezen elmondottak alapján a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a törvényjavaslat elfogadását javasolja.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
