DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Nem véletlenül javasoltam a módosító indítványomban kétharmados szabályt, mert ha az le van írva, akkor azt utóbb nem lehet átértelmezni, mint ahogy abban a példában, amit néhány perccel ezelőtt elmondtam, egyszer már megtörtént, és egy jó fél év vagy háromnegyed év után az Alkotmánybíróságnak kellett döntést hozni a tekintetben, hogy visszaálljon a törvényes rend. Azt, hogy ne lehessen utólag - fél év, egy év vagy két év múlva - másképp értelmezni, mint a mai helyzetre vonatkozó tényállást, a kétharmad garantálja.
Jauernik elnök úrnak elmondtam az előzetes egyeztetés során - hiszen mégiscsak egy alkotmánymódosításról van szó, ahol van értelme egyeztetni -, az is lehetséges - megítélésem szerint ez a rosszabb változat -, hogy miután ezt az alkotmánymódosítást minősített többséggel elfogadja az Országgyűlés, az is bekövetkezhet, hogy a jelenlegi regionális közigazgatási hivatalok egy hivatali szervezetet létrehoznak, hiszen a törvényben az szerepel, hogy a törvény keretei között létre lehet hozni hivatali szervezetet, és az történhetne, hogy kettészedik a jelenlegi közigazgatási hivatalokat, megmaradnak részben a megyei közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzéssel, és amit önök törvényellenesen létrehoztak, és az Alkotmánybíróság ez ügyben döntött, egy másik jogszabályban, egy feles törvényben a felhatalmazás alapján szépen létrehoznak újra egy regionális közigazgatási hivatalt.
(19.40)
Azért mondtam, hogy ez egy rossz változat, de ez is létrejöhet egyébként. De ha kétharmad van ebben, és elfogadja a parlament ezt a módosító indítványt és önök is, kétharmados szabállyal az ellenzék nélkül ez nem megvalósítható, mint ahogy egyébként az önkormányzati törvényt, amire a képviselőtársam hivatkozott, csak kétharmaddal lehet megváltoztatni. De ha beletesszük az alkotmánymódosításba, hogy “törvény keretei között”, az már elegendő felesben, mert a 44/B. § felhatalmazása nem az alapjogok között van a 44/A. §-ban, hanem a 44/B. §-ban, és hasonló szituáció jöhet létre - nem mondom el még egyszer -, mint hogy névváltoztatás ürügyén létrehoztak egy új közigazgatási szervezetet.
Ennek a megakadályozására nyújtottam be a módosító indítványt, és azt gondolom egyébként, hogy az alkotmányossági kérdések tekintetében a benyújtott alapjavaslat, tehát amelyik az ezer lélekszám alatti településre vonatkozó önkormányzati bizottsági javaslat, szerintem más alkotmányossági módon is megoldható, szerintem nem kell egyébként ehhez alkotmányt módosítani. Én ezt régóta mondom, ettől nem lesz ez a törvény alkotmányellenes. Úgy gondolom, hogy abban konszenzus van, tehát a benyújtott alapjavaslatban konszenzus van, hogy az ezer fő alatti önkormányzatoknál miként szabályozzuk a hivatal létrehozását, ez szerintem megáll alkotmánymódosítás nélkül is. Az alkotmánymódosításban a felsorolt példák miatt nyújtottam be a módosító javaslatot, mert vannak aggodalmaink. A közelmúlt aggódásra ad okot, így viszont nem kellene aggódnunk, hogy így mondjam, mert a kétharmad örök szabály lenne.
Egyébként jelen pillanatban úgy látszik, hogy ezt az alkotmánymódosítást ilyen módon nem tudjuk támogatni.
