DR. KOVÁCS ZOLTÁN

Full text search

DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy elnök úr ismertette, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság benyújtott egy alkotmánymódosítási javaslatot az Országgyűlésnek. A bizottság többsége nyújtotta be ezt a javaslatot, és azzal indokolta - amiről Jauernik elnök úr is beszélt -, hogy a T/4222. számú, folyamatban lévő önkormányzati törvény módosításával összefüggésben van a javaslat, s mint ahogy elhangzott, ez az ezer fő alatti önkormányzatok hivatalalakítási lehetőségéhez kapcsolódó alkotmánymódosítás.
A javaslatot megvizsgálva azt állapítottuk meg, hogy ha csak ezt a két jogszabályt nézzük összefüggésben, akkor a kettő releváns, viszont ha hosszú távú hatásokat kívánunk figyelembe venni, akkor más módon is értelmezhető lesz egy ilyen alkotmánymódosítás. A problémát az okozza, hogy a javaslat nem ad garanciákat arra vonatkozóan, hogy az önkormányzatok hivatalaira vonatkozó új szabályozást csak kétharmados szavazataránnyal lehetne elfogadni. Ennek hiányában pedig a későbbiek során előfordulhat, hogy a javaslat a jelenlegitől teljesen más értelmezést kaphat, és nemcsak az ezer fő alatti kistelepülések esetében fogja a törvény korlátozni az önkormányzatok hivatalokkal kapcsolatos szervezetalakítási szabadságát, hanem tágabb értelemben bármely képviselő-testület vonatkozásában is.
Mint ahogy már elhangzott, a javaslat az alkotmány 44/B. §-ában ad lehetőséget arra, hogy a törvény határozhassa meg, mikor kötelező létrehozni hivatalokat. Ez általános törvényi felhatalmazást ad, még csak azt sem mondja ki, hogy “a” törvény, ami az alkotmányra, illetve az önkormányzati törvényre utalna vissza. Tekintettel azonban arra, hogy a kétharmados szabályozási védelem csak az alapjogokat illeti meg, az alapjogokat viszont nem a 44/B., hanem a 44/A. § szabályozza, ezért nincs garancia az ellen, hogy a jövőben bármilyen feles törvénnyel a mindenkori aktuális kormányzat csorbítsa az önkormányzatok szervezetalakítási szabadságát, és meghatározza, hogy az önkormányzat a hivatalait milyen keretek között működtetheti.
Garanciális szabályok hiányában az előterjesztéssel szemben nincs meg a kellő bizalom, hiszen ha néhány példát felsorolok, akkor önök is visszaemlékezhetnek arra, hogy a jogszabályok megalkotáskori jogértelmezéséhez képest egészen másként értelmezik a későbbiekben - akár ellentétesen is - a szabályokat. Az egyik ilyen eset, amikor az ellenzék a 2006-os kormányalakításkor hozzájárult az alkotmánymódosításhoz. Az alkotmány 34. § (2) bekezdése felhatalmazta a kormányt, hogy kétharmados törvényben szabályozandó kérdésekben is feles döntést hozzon akkor, ha a kormányzati szerkezetátalakítás miatt egy adott szervezet nevének megváltoztatása szükséges. A kormánypártok ugyanakkor ezzel a felhatalmazással a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalokat érintően olyan törvénymódosítást terjesztettek elő, amely nemcsak a hivatal nevét, de az illetékességi területét is megváltoztatta. Mi ezt akkor kifogásoltuk, de a törvény megalkotásakor nem vették figyelembe, és néhány hete döntött az Alkotmánybíróság, hogy a törvényesség ebben az ügyben helyreálljon, tehát visszaálljon az eredeti rend.
Hasonlóan másként értelmezték a törvény megalkotásakor a szabályokat a jelenlegi kormánypártok a rendészeti panasztestület létrehozásakor, mint annak megválasztása időszakában. Ezért van az, hogy bár az Országgyűlésnek törvényi kötelezettsége lenne a rendészeti panasztestület még idei létrehozására, azonban a tagok megválasztására a mai napig nem került sor, s ezen a helyzeten az sem fog változtatni, hogy utóbb az ügyben a frakciók konszenzusra jutnak, ez a konszenzus ugyanis már nem a törvény megalkotásakori konszenzust fogja tükrözni, hanem egy, a kormánypártok által kikényszerített, nevezzük úgy, új konszenzust.
Mindezek miatt véleményünk szerint csak olyan alkotmánymódosítás támogatható, amely nemcsak rövid távú politikai konszenzusnak felel meg, hanem hosszú távon is olyan garanciális szabályokat tartalmaz, amelyek biztosítják az önkormányzati autonómiát.
Köszönöm szépen a figyelmüket.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.

O nás Kontakt Tisková místnost

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit