ZUSCHLAG JÁNOS
ZUSCHLAG JÁNOS
ZUSCHLAG JÁNOS, az ifjúsági és sportbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Az ifjúsági és sportbizottság 2003. február 19-én tárgyalta a gyermekek és az ifjúság helyzetét bemutató jelentést, és egyhangúlag elfogadásra javasolja a tisztelt parlamentnek.
A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeiről és az ezek kapcsán megtett kormányzati intézkedésekről a kormány minden évben köteles jelentést készíteni. A feladat végrehajtásaként a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a Nemzeti Ifjúságkutató Intézettel együtt összeállította a 2001. évről szóló jelentést, amelyet a kormány elfogadott, és elrendelte annak az Országgyűlés elé történő beterjesztését. A 2001-ben megtett intézkedések az előző kormányzathoz, annak munkájához kötődnek. A bizottságban az Orbán-kormány minisztériumainak a munkáját részletesebben nem értékeltük, ehelyett - fontosabb feladatként - a jelentésben szereplő adatokat és statisztikákat vizsgálta meg a bizottság, amelyek a 2001. évre vonatkoznak. A bizottság tagjai kifejezték aggodalmukat a jelenlegi demográfiai folyamatokat, illetve általában a családok, a gyermekek és az ifjúság helyzetét érintően.
Egy-két olyan adatot szeretnék kiemelni, amelyet különösen elgondolkodtatónak és egyes bizottsági tagok különösen tragikusnak találtak. 2000-ben és 2001-ben 10 születés jutott ezer főre, ezzel szemben a halálozási szám 14,7 fő volt ezer főre vetítve. Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon tovább csökken a népesség. A házasságkötési hajlandóság is tovább csökkent, 2001-ben az 1998-as szintre esett vissza, és összességében csökkent az előző évi adatokhoz képest a házasságban élők száma. A születések száma a 2000. évi enyhén emelkedő tendenciához képest ismét csökkent.
Emellett a jelentés szól arról, hogy az iskolai egészségügyi összehasonlító értékelés során megállapították, a fiatalok egészségi állapota folyamatosan romlik. Egyes betegségek aránya az azonos életkorúak körében 10-20-30 százalékkal növekszik.
Mindeközben az ÁNTSZ felmérése azt mutatja, hogy az oktatási épületek műszakilag rossz állapotban vannak, maximális létszám feletti osztályok működnek, és ennek kompenzálására higiéniás szempontokból nem elfogadható megoldásokat alkalmaznak. 2001-ben a sorkötelesek 48 százaléka alkalmatlannak bizonyult katonai szolgálatra.
Emellett a jelentés szól arról, hogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás egyaránt növekvő tendenciát mutat, és növekszik a gyógyszerek alkohollal együtt történő fogyasztása, s nem csökkent az inhalálások elterjedése sem. A 15-29 éves népesség körében a sporttevékenységet végzők aránya 33 százalék, azonban korcsoportos bontásban kiderül, hogy a legkevesebbet a már dolgozó 20-29 év közötti fiatalok sportolnak. Ez azt jelenti, hogy amikor valaki elkezd dolgozni, nem tud tovább sportolni.
Emellett a bizottság tagjai számtalan olyan adatot ismerhettek meg, amelyek valóban tragikusak. Már a miniszter úr is mondta az expozéjában, hogy a fiatalok csaknem fele egyetlen idegen nyelvet sem beszél, a munkanélküliek, inaktívak, szociális segélyen élők gyermekeinek 90 százaléka nem jut el felsőoktatási intézménybe, és még számtalan adatot lehetne mondani.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a statisztikák szerint a 15-24 éves korosztályból 515 800 fő van jelen a munkaerőpiacon. Ebből 55 700 fő munkanélküli. Ez azt jelenti, hogy a munkaerőpiacon lévő korosztály sokkal jobban sújtott a munkanélküliséggel, mint általában a társadalom egésze. Emellett sajnos a bűnözés tekintetében sem túl pozitívak a számok. Ez azt jelenti, hogy tovább nő a fiatal bűnelkövetők aránya, 2001-ben az előző évhez képest közel 5 százalékkal emelkedett.
Mindezek alapján a bizottság tagjai megállapították, hogy súlyos problémák vannak egyrészt a magyar társadalmon belül, másrészt a gyermekek és a fiatalok esetében. Ezeknek a problémáknak a megoldása a bizottság szerint össztársadalmi érdek. S ebben minden pártnak, minden politikusnak és az egész társadalomnak össze kell fognia.
Köszönöm.
