RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE
RÓZSA ENDRE, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Parlament! Tisztelt Miniszter Úr! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megtárgyalta a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentést. Bizottságunk megállapította, hogy az előttünk fekvő anyag reális helyzetértékelésen, korrekt elemzésen alapszik. A beterjesztett jelentést általános vitára alkalmasnak minősítettük.
Különösen pozitívan kell szólni arról, hogy a jelentős mennyiségű adat feldolgozását szemléletes táblázatok és ábrák segítik. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium munkatársai a bizottsági üléseken nemcsak tartalmas, hanem rendkívül jól szemléltetett beszámolókat is tartottak. A hozzászólók elismerően szóltak a részletes, szinte statisztikai igényességgel összeállított anyagról.
(14.10)
Azonban felvetődött annak gondolata is, hogy szükséges-e minden évben ilyen részletes anyagot elkészíteni. Véleményem szerint szükséges, mivel csak az évenkénti felmérés pontos adataiból lehet reális következtetéseket levonni. Ebből lehet olyan áttekintéseket biztosítani, amelyek magyarázatot adnak bizonyos tendenciákra. A jelentés egy sajátos alapműnek, adatbanknak is tekinthető, ami jól felhasználható a parlament által tárgyalt, ifjúságot érintő különböző napirendi pontok kapcsán is.
A jelentés erénye, hogy részletesen foglalkozik a határon túli magyar fiatalok helyzetével. Szintén kiemelésre kívánkozik az a tény, hogy az anyag foglalkozik a cigányság életkörülményeivel és társadalmi helyzetének javítására irányuló intézkedésekkel. Bár itt meg kell jegyeznem azt, hogy volt olyan vélemény a bizottságunkban, amely az anyagnak ezt a részét kicsit hiányosnak ítélte. Szólt a miniszter úr is a beterjesztésében arról, hogy a határon túli magyar fiatalok helyzete, illetve a cigányság életkörülményeivel kapcsolatos fejezet mindenképpen új, és nagyon jó, hogy bekerült ebbe az anyagba.
Tisztelt Ház! A szakképzéssel kapcsolatban megfogalmazódott fontos szempont az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt a szakképesítések kölcsönös elismertetése, az átjárhatóság megteremtése, a piacorientált szakmák képzésének a kialakítása. A fogyatékosok éve kapcsán különösen fontos, hogy foglalkozzunk ezen hátrányos helyzetű fiataloknak a problémájával. Számukra a munka világába való bekapcsolódás egyetlen lehetősége az, ha olyan szakképesítéseket szereznek, amelyekkel képesek elhelyezkedni, maguk és családjuk számára a tisztes megélhetést biztosítani.
A jelentésből kiderül, hogy a szakképzésben az Országos Képzési Jegyzék 2001. évi módosítása már 77 szakmát biztosít a fogyatékkal élők számára. A módosítás elsődleges célja az volt, hogy a fogyatékos fiatalok lehetőleg minél több szakmát iskolarendszerű képzés keretén belül tudjanak elsajátítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt két évben a vállalatok valamivel több mint 40 százaléka vett fel pályakezdőt. Ez jóval több, mint amit az előző években végzett felmérések kimutattak. A felvett pályakezdőknek az összes foglalkoztatott számához viszonyított aránya azonban lényegében nem változott, a foglalkoztatottak 8,7 százaléka. Figyelemre méltó, hogy száz százalékban a belföldi tulajdonú cégektől nagyobb mértékben távoznak el, vándorolnak el a különböző pályakezdők, mint a más tulajdoni kategóriába tartozó cégektől. A felmérések szerint ez arra vezethető vissza, hogy a külföldi tulajdonú nagyvállalatok világosabb és egyértelműbb előmeneteli tervet készítenek a szakképzett fiatalok számára. Ezért a fiatalok csak akkor hagyják el a céget, ha egy másik külföldi cég még nagyobb lehetőséget biztosít számukra. A kizárólagos belföldi tulajdonú cégeknél erős a külföldi tulajdonú cégek elszívó hatása.
A jelentés nemcsak bemutat, elemez, hanem tartalmazza a megtett kormányzati intézkedéseket is. Az anyag megtárgyalásával, a valós helyzet értékelésével alakíthatjuk ki az ifjúsággal kapcsolatos kormányzati célokat, feladatokat és intézkedéseket.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
