DR. JÁNOSI GYÖRGY
DR. JÁNOSI GYÖRGY
DR. JÁNOSI GYÖRGY gyermek-, ifjúsági és sportminiszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Megtehettem volna, hogy a vita végén kérek szót, azonban tartok attól, hogy azok, akik a parlamenten kívül még figyelemmel kísérik ezt a vitát, már nem fogják ezt hallgatni, és mélységesen meg is értem őket. Elhangzott viszont néhány olyan információ, amelyre kötelességem válaszolni, amelyeket kötelességem tisztázni megint csak a társadalmi nyilvánosság előtt, nem is remélve azt, hogy vitapartnereinket ebben az ügyben meg lehet győzni.
Egy ilyen jelentés kapcsán sok mindent meg lehet tenni. Lehet beszélni arról - kiindulva az adatokból, tendenciákból -, hogy mik a teendőink, milyen irányba kellene továbbmenni, de nem feltétlenül idevaló ez a kérdés sem, hiszen a teendőket majd egy kormányzatnak kell megtervezni, az adatok láttán jogszabályokban, előterjesztésekben a parlament elé kell hozni, és akkor meg lehet vitatni, hogy ezek az intézkedések és lépések jók vagy nem jók. Még kevésbé az ízlésem szerint való az, hogy valaki egy 2001-ről szóló jelentést felhasznál arra, hogy a jelenlegi kormányzatot ostorozza, szapulja, kétségbe vonja ilyen vagy olyan döntéseit. Azt gondolom, hogy ez még kevésbé a témája ennek a jelentésnek.
Azt a kérdést is fel lehet vetni, hogy egy ilyen jelentést miért nem bocsátottunk társadalmi vitára. Hadd mondjak rögtön valamit: egy tudományos kutatás eredményeinek összegzése soha nem kerül társadalmi vitára, kedves képviselő úr, az arra való, hogy információt adjon a döntéshozóknak, a szakembereknek, tájékoztatót adjon tendenciákról, és ennek nyomán megalapozzon bizonyos későbbi politikai cselekvéseket. Természetesen azt fel lehet vetni, amit Lezsák képviselő úr joggal megtett, hogy minden fontos, lényeges adat szerepel-e a jelentésben. Ezt érdemes végiggondolni, megvitatni, és érdemes a következő évekre tanulságként megfogalmazni magunknak.
Ami miatt még szót kértem, elnök asszony, az az, hogy ebben a vitában elhangzott néhány igaztalan állítás, olyan, amely alkalmas arra, hogy félrevezesse azokat, akik gyanútlanul, különösebb információk híján hallgatják ezt a vitát. Elhangzott például az, hogy az új kormányzat Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériuma nem foglalkozik a gyermek-, ifjúsági civil szervezetekkel, nem találkozik velük. Szeretném nyilvánosan rögzíteni, hogy számtalan fórumon találkoztunk a civil szervezetek képviselőivel, nagyon sokan kértek tőlem találkozási lehetőséget a minisztériumban. Találkoztam többek között a cserkészek szövetségének vezetőivel, a középiskolás érdek-képviseleti szervezetekkel, mindenkivel, aki fontosnak tartotta, hogy találkozzon, hogy különböző problémákat felvessen, a kormány figyelmébe ajánljon valamit.
Egyet valóban nem tettem meg, ezt viszont tudatosan tettem, Gyürk képviselő úr: a korábbi kormány által kinevezett stratégiai partnereket valóban nem hívtam össze, mert én azt gondolom, hogy egy kormánynak az nem feladata, hogy szemezgessen, kedvére válogasson különböző gyermek-, ifjúsági szervezetek között, kénye-kedve szerint kinevezze őket partnereknek, és az összes többit kirekessze ebből az egyeztetési folyamatból. Éppen elég súlyos bűnt követett el a korábbi kormányzat akkor, amikor ezt megtette, mert pártpolitikai alapon osztotta meg a gyermek- és ifjúsági szervezetek egész körét. Ennek következménye, hogy mind a mai napig nem volt képes kialakulni egy egységes gyermek- és ifjúsági ernyőszervezet, ami pedig nagyon komoly problémát jelent valamennyiünknek, mert ez a feltétele annak, hogy az Európai Unióban a magyar ifjúsági és gyermekszervezetek képviseltessék magukat.
Valóban nem hívtam őket össze, Gyürk képviselő úr, mert azt gondolom, hogy ki-ki pártpolitikusként a baráti körét a saját pártszékházába hívja össze, nem feltétlenül a kormányzás feladataival megbízott minisztériumok valamelyikében.
Azt is szeretném világosan rögzíteni a nyilvánosság előtt, hogy hazugság az, hogy a jelenlegi kormány olyan pozitív kezdeményezéseket felszámolt, mint például a játszótér-felújítási vagy az ifjúsági házak újjáépítésére vonatkozó program. Szeretném tájékoztatni a teljes nyilvánosságot arról, hogy ebben a költségvetési évben a tavalyihoz képest 1,4 milliárdról 2,1 milliárdra (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Ez nem igaz!) emeltük a gyermek- és ifjúsági terület támogatását, és ebben 100 milliós nagyságrendben támogatjuk a játszótér-felújítási és az ifjúságiház-felépítési programot. Egy igaz: mi mindent elkövetünk annak érdekében, hogy elsősorban helyi, önkormányzati szinten erősödjék meg a gyermek-, ifjúsági civil szerveződések képviselete; hogy helyi szintről épüljön újjá az a civil szerveződés, amely arra hivatott, hogy a gyermek-, ifjúsági érdekképviseletet ellássa.
Ön konkrétan megfogalmazta a hallgatói önkormányzatok kérdését; szóvá tette, hogy velük sem találkoztam. Ez is igaz, képviselő úr, tudniillik a Hallgatói Önkormányzatok Szövetsége nem önszerveződő civil közösség, hanem a törvény erejénél fogva létrehozott szervezet, amelynek a feladatait a törvény az oktatás környéki ügyekhez telepíti. Ily módon a Hallgatói Önkormányzatok Országos Kollégiumának partnere a kormányban az Oktatási Minisztérium. Tájékoztatom, képviselő úr, hogy ott rendszeresen folynak a tárgyalások akkor, amikor olyan kérdés vetődik fel, amelynek kapcsán a HÖOK-ot a törvény erejénél fogva be kell vonni az egyeztetésbe.
Köteles voltam mindezt a nyilvánosság kedvéért elmondani, azok számára, akik gyanútlanul hallgatják a rádión keresztül ezt a parlamenti közvetítést. Elnézést kérek még egyszer, elnök asszony, hogy ezt nem a végén tettem meg, de tartottam tőle, hogy akkor már késő; a hiteles tájékoztatás érdekében ezt meg kellett tennem.
Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti oldalon.)
